Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1912
8 De nemcsak a tanárok érzik meg ezt a szellemváltozást, hanem azon szülők is, kik elég bátrak arra, hogy a régi iskolát védelmükbe vegyék. Ok is megkapják gyermekeiktől, ha szorgalomról, kötelességről beszélnek nekik: eh, Kukliné prédikációi. Az egész szellem változás bizonyos szellemi elernyedésre vezethető vissza. A kötelességérzet hanyatlása eredményezi sok esetben az egész mozgalmat. Hallottam egy apa nyilatkozatát, hogy ő gyertyafény mellett tiszta jeles volt, a fia pedig villanyfény mellett elbukik. E nyilatkozaton elgondolkodhatunk egy pillanatig. A gyermekek általában túlságosan jó, kedvező viszonyok között élnek, a küzdés szüksége nem acélozza meg akaratukat, nem erősíti energiájukat. Azt hiszik, hogy mivel kedvező viszonyok között élnek, nincs szükségük tanulásra, munkára, az ölükbe hull minden. Ez az akaratlanság, ez a szellemi edzetlenség az oka, hogy az eléjük tűzött feladatok megoldására nem éreznek magukban elég erőt, akaratot. Tapasztaljuk, hogy mindenki a gyermekeket sajnálja, munkájukat sokallja, az iskola kívánalmai, a rövidlátó tanárok túlkövetelései ellen szónokol. Egész természetes, hogy a könnyebb végét fogják s munka helyett lamentálnak. Szeretnék, ha elérnének valamit, de munka, küzdés nélkül. Az eredmény: hogy nem érvényesülnek, a megértetlen, elnyomott zsenik számát szaporítják.' Egy eléggé gyakori és sajnálatos tünethez vezet e jelenség bennünket s ez a diáktragédiák szaporodása. Ezekért az ódium természetesen mindig a tanárokra, az iskolára, az iskolai túlzott kívánalmakra hárul. Ha a tárgyilagosság és nem a szenvedély 2 vezetné az iskola ellenségeit ezen esetek elbírálásában, talán nem szórnák átkaikat, a megbotránkozás köveit az iskola ellen. Talán belátnák, hogy hibás a társadalom is, mely ápolgatja az ifjúságban az iskola és az iskolai kívánalmak iránti tiszteletlenség nevelésével a munka és küzdni vágyás hanyatlását, a megértetlenség szentimentálizmusát. Igaza van a tanulókra vonatkozólag is Payotnak, hogy „valamennyi balsikerünknek s csaknem minden bajunknak ugyanegy oka van, s ez: akaratunk gyengesége, irtózás az erőkifejtéstől és főleg a tartós erőkifejtéstől. 3 Ha igazságosak akarunk lenni, az iskolában megindult, sőt bizonyos tekintetben nagyon is előre haladt a teherkönnyítés processzusa. Ha a gyermek nem bír eredményt felmutatni, ha valamely tárgy tanítása nem vezet oly eredményre, amilyenre számítottak : általában a tárgyban, a módszerben, a tanárban keresik a hibát. Igaz, lehetnek a tárgynak olyan részletei, melyek nehezebb feladat elé állítják a 1 Paulsen : Väter und Söhne. (Moderne Erziehung 5—25. 1.) 2 Paulsen : Schuljammer und Jugend von heute. (Moderne Erziehung 36—37.1.) 3 Payot: ^z »kar^t nevelése. Ford, Weszely Ödön. ßpest. 1905. 1. i.
