Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

84 A sokféle neveknek magyarázatja azért érdekes, mert a korabeli szokások, hiedelmek s babonák nagy számát fenntartotta. Az eleje egészen didaktikus, de erősen protestáns színezetű. Toldi Miklós mellett e kornak másik kiváló népies mondája a Szilágyi Mihály és Hajmási László históriája, melyben tanulságként áll előttünk Hajmási bűnös szándékának bűnhődése, de megnyugtat bennünket tévedése miatt érzett erős bánata. A széphistóriák s prózai elbeszélések bár elsősorban az olvasók gyönyörködtetését célozzák, mégis majdnem mindegyikükben egy-egy erkölcsi igazság kifejezését találjuk meg. História regis Voltér Grizeldisében bár szinte lélektani lehetetlenséggel, mégis az odaadó, önfeláldozó, béketűrő hitvesi hűség van megtestesítve. Apollonius királyfi meséjéből megtanulhatjuk, hogy a balszerencse jóra fordulhat, csak ne csüggedjünk. Rusztán császár históriája a boldog öregség dicsőítése. Joviniánus története a kevélység és fölfuvalkodottság bűnhődése s gyógyítása. Eurialus és Lukréciának históriája pedig első kísérlet irodalmunkban a romboló, emésztő szerelem rajzolására. A humanizmus ledér felfogása uralkodik rajta, tehát iskolai olvastatásra nem való. A vitéz Franciscóról és az ő feleségéről szóló széphistóriában a gonosz Kassander lovag elveszi méltó bűnhődését s a női hűség diadalt arat. Argirus királyfi történetében az igazi, földöntúli szerelem diadalmaskodik. Salamon és Markalf, valamint Mánkóczi István kalanájai iskolai tárgyalásra vagy egyáltalában nem valók, vagy erősen átdolgozva. Ponciánus históriájában a gonosz, fajtalan mostoha bűnhődik. Fortunatus történetében a forgandó, állhatatlan szerencse jut kifejezésre. Bár Balassi Bálint költészetének hármas motívuma a vallás, hazaszeretet és szerelem, mégis tanulhatunk tőle vitézi erényeket, bajtársi szeretetet. Pázmány irodalmi működéséből célunknak különösen megfelelnek prédikációi s ezek közül is elsősorban azok, melyek a gyermekek erkölcsi nevelését célozzák. A fiaknak istenes neveléséről szóló prédikációja igen alkalmas ily tárgyalásra. Krisztus példáját állítja a szülők elé gyermekeik nevelésére. Tőle tanulhatja a gyermek a szülők iránti szeretetet, az isteni szolgálatban való buzgóságot, engedelmességet. Ha a szülő jó erkölcsben akarja nevelni gyermekét, vigyázzon, hogy jó példával járjon elő : a gyermek ne halljon szitkozódást szüleitől, mert Cato is arra figyelmeztet, hogy a gyermek csak jó erkölcsöt lásson a családban. A szentírás is azt mondja, hogy a szülők gonoszsága a gyermek gonoszságának oka. Molnár Albert, Geleji Katona, Apácai Cseri János munkásságából az önzetlen tudományszomj, hazaszeretet sugárzik felénk s Apácai az első, ki a jobbágyság érdekében szót emel az irodalomban. A XVI. század nagy epikusa, Zrínyi, az egész század felfogásához