Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

31 Ez azért is nevezetes, mert belőle a régi családi élet kedves képe tárul föl előttünk. Tar Benedek, valószinüleg szegedi tanító, 1541-ben szintén e tárgyról énekel egészséges, népies humorral fiázasságrul való dicséret-éhen. Minden gazdagságnál többet ér egy jámbor házastárs, tehát ne gazdagot, hanem hozzád illőt keress. Az ifjú úgy illik az agghoz, mint az ékes sólyom a bagoly fészkibe. Ifjak sompálcával tiltsátok el házastársotokat a piaci ácsorgástól, mert itt csak kelletik magukat. De ti magatok se vagytok különbek. Ajánlja, hogy mindkét fél a házassági tisztesség megóvására törekedjék. Ilyen a gúnyolódva tanító Adhortatio mulierum, melyben egy új házas férfi ad ifjú nejének üdvös tanácsokat: a vendégeket szívesen fogadja, ne legyen „csácsogó szajkó", urát tisztelje, ruhája szép legyen, a piacon ne sokat terécseljen, ne legyen „feneketlen kas", azaz tékozló s „jelös borcsíszár", azaz iszákos. A végén még veréssel is fenyegeti, ha ezeket meg nem tartja. Bár e házasénekek bővebb tárgyalása nem iskolába való, még sem tartottam fölöslegesnek róluk szólani, részint mert tankönyveink mint e kor kiváló költői maradványait említik, részint mert erkölcsi tárgyuknál fogva úgy sem mellőzhetők. Már nagyobb figyelembe részesítendő a XVI. század egyik legkiválóbb verselője, a szókimondó, éles Hzkhárosi Horvát András erősen protestáns ízú feddő költészete. Ilyen Az Fejedelemségről, melyben a régi, bölcsességre törekvő, igazsággal kormányzó fejedelmeket a történelemből vett példákkal állítja párhuzamba a mostani hiú, gazdagságra vágyó, istentelen gonosz fejedelmekkel. A fösvénységről szóló énekében az oktató, majd csípő, keserű gúny hangján szentírási s történelmi példákkal bizonyítva mondja el e bűn nagy lelki kárát. Magyarországot is e bűn vitte veszedelembe. Híres éneke még Az átokról, melyben Mózesnek a zsidó nemzetre mondott átkát alkalmazza a bűnös magyar népre. Az első drámai kísérletek közül Sztárai Mihály A papok házassága s Igaz papság tüköré, továbbá a Comedia Debrecinensis iskolai tárgyalásra nem igen való, mert erkölcsi célzatot inkább csak a következő három mutat: Comedia Balassi Menyhárt áruitatásáról, Szegedi Lőrinc: Theophania és Comico-Tragedia. Az első korának gonosz erkölcseit személyesiti meg az elvetemült Balassi alakjában s így inkább korrajz, mert költői igazságszolgáltatás, bűnök bűnhődése nincs benne. A másodikban, mely valóságos ifjúsági színmű, az Úr a gonosz Káint bünteti engedetlenségéért, mosdatlanságáért. A harmadik, mely későbbi korból való, már teljesen oktató jellegű s a szívtelen Gazdag, Rabló s gonosz Tiszttartó büntetése. Ekkor vonul be irodalmunkba Pestivel és Heltaival az erkölcsi nevelésre legfontosabb költői műfaj, az ezopi-mese. A meseköltészet — nemcsak az állatmesék, hanem különböző fajai — már görög bölcsője óta a rómaiakon át minden népnél kiváló becsben állott nemesítő hatá-