Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

17 azt látjuk, hogy legtöbb tankönyvünkben a felekezeti elfogultság meg akarja fosztani irodalmunk e tagadhatatlanul egyik legnagyobb alakját az őt megillető helytől, irodalmi elismeréstől, dicsőségtől. Igaz, hogy e tekintetben magunk is hibásak, közönyösek vagyunk, de emellett még az irodalomban meggyökerezett téves s szinte szándékos tendenciával is le kell számolnunk. Pázmány működését sem irodalmi, sem nyelvi szempontból nem méltatták eddig kellőképen. Erdélyi Károly

1 Pázmány tanulmányozását az iskolában igen ajánlja, mert „tőle hitet, vallásos hevületet s buzgóságot, egyszerű, természetes és logikus beszédet, tőzsgyökeresen magyar és bőven ömlő, termékeny, fordulatos és változatos magyar nyelvet tanulunk". Még papnevelőkben is elhanyagolják, pedig hitszónokok képzésére elsőrangú forrás és minta. Az irodalom tanára tehát e nagy egyéniségre s műveinek olvasására nemcsak kortörténeti s irodalmi szempontból, hanem a valláserkölcsi oktatás szempontjából is nagy súlyt fektet. Az egész Kalauz természetesen nem olvastatható el, hanem szebb részei, prédikációi, vitairataiból a kevésbé nyers s durva mocskolódások s igen ajánlatos a világirodalom egyik legszebb vallásos müvére, a Pázmány fordította Krisztus követésére s ennek szépségeire fölhívni a tanulók figyelmét. Káldi Györggyel is kurtán bánik el az irodalom, pedig az ő bibliafordítói működése ránk nézve fontos. Vörösmarty Mihály Megtérésének históriája pedig kortörténeti szempontból s e században uralkodó eszme és érzésvilág s vallási meggyőződés megismerésére kiváló. A protestánsok részéről Alvinczi Pázmánnyal kapcsolatban s Czeglédi, Gelei Katona vallásos fanatizmusa emelendő ki. Elegendő Alvinczi egy-két vitairatát olvastatni, mert Gelei hosszadalmas, unalmas, száraz prédikációi iskolai olvasásra nem valók. De az Öreg graduál már fontos az egyházi énekköltészetre nézve, úgyszintén e kor lázas, szinte ideges szellemi mozgalmát legjobban éreztető Molnár Albert hasonló irányú működése, hitéért nélkülöző s sokat szenvedő nemes egyénisége. Ez utóbbi szempontból mellé helyezendő Apáczai Cseri János, bár ő inkább a tudomány első bajnoka és mártyrja. Kisdi Benedek, Szelepcsényi György, Szegedi Lénárd a kiválóbb katli. énekszerzők s énekeiket, valamint e kor többi kath. énekeit — különösen a gyönyörű Mária-énekeket — vallásos buzgóság mellett a hazfias irány is jellemzi. A Zrinyiász sincs kellőleg méltatva, mint katholikus éposz, pedig alapeszméje s egész conceptiója az író korát jellemző vallásos meggyőződésének kifejezése. Alapeszméje : A vétekbe sülyedt magyar nemzetet csak erényei váltják meg. Ez erény képviselője Zrínyi, a szigeti hős s az ő halála az Istennek bemutatott kiengesztelő áldozat. Az invocatio i Kath. Paed. 1898. 2