Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1910

5 Lengyel Géza „Néhány szó a széptan és irodalomtörténetről" cimű fejtegetésében

1 a helyesen kezelt s tárgyalt irodalmi oktatás üdvös eredményéről szól. Ugyanő később

2 a túlságba vitt olvasási szenvedélyről értekezik. Károly Gy. Hugó : „A szép s alkalmazásának módszere a gimnáziumi nyelvoktatásban" című értekezésében

3 az irodalom esztetikai hatásáról mondja el nézetét. Névy László

4 a föltűnően kevés irodalmi termék megjelenését az irodalom hiányos középiskolai oktatásában s az ezzel kapcsolatos elfajult ízlésben látja. Az országos tanáregyletnek 1875-ben Treforthoz benyújtott emlékirata már az első és második osztályban is fontosnak tartja a könnyebb hazai költői olvasmányokat, leírásokat, idilli képeket stb. Volf György a tanáregyesület 1875. aug. 6-án tartott közgyűlésén felolvasott „A középiskolai magyar oktatásról." Panaszkodik nyelvünk elhanyagolása miatt s kijelenti: „Nem pusztán a magyar nyelv tökéletes tudása, hanem még inkább a magyar nyelven sarjadzott szellemi termékek tüzetes ismerete teszi a művelt magyart." 0 már a magyar oktatásnak központjává teszi az irodalmat, azaz az irodalmi termékeket. Az 1875—6. iskolai évben az irodalmi oktatás sikerének előmozdítására Kármán Mór szerkesztésében Hofer Károly, Berecz Antal, Szarvas Gábor s Névy László szerkesztő-bizottsági tagokkal megindult az „Ifjúsági irodalmi vállalat", egyrészt hogy az eddig sem az ár, sem a kiadás miatt meg nem felelt s szinte hozzáférhetetlen nagyrészt szemelvényes kiadások helyett olcsó egész műveket adjanak iskolai olvasmányul az ifjúság kezébe, másrészt hogy az ifjú eszme és ismeretkörét positiven művelő, ideális s reális adatokkal gyarapító, megbízható magánolvasmányok álljanak a tanulás szolgálatában. Erődi Béla

5 az új tervet, mely szerint az irodalmi oktatás az V-ik osztályban kezdődik s betetőzést nyer a VIII-ik osztályban az irodalomtörténet elméletének összefoglalásával, helyesnek tartja. Mindenesetre nagy haladás volt már tantervünkben, midőn az V-ik osztálytól kezdetét vette az irodalmi oktatás, de ekkor még az irodalom nem központ s evvel a modern pedagógia nem elégedhetett meg. A tanáregyesület 1883. február 3-iki ülésén a bizottság már az olvasmányok beosztását állapítja meg. Az olvasmányoknak kettős célja van : a) mulattató s b) tanító s erkölcsileg nemesítő. Szükséges, hogy a mulattató elem legyen túlsúlyban, mert így könnyebben megnyeri az ifjú lelkét. A költészet, történelem s természet nyújt erre anyagot. Minket csak az első érdekel, de azt látjuk, hogy majdnem minden osztályra mondákat 1 Tanáregyl. Közi. 1870. 2 Tanáregyl. Közi. 1871. 3 Tanáregyl. Közi. 1872. 8. f. * Az irodalom és az iskola. Tanáregyl. Közi. 1873. 4. f. 5 A középtanodai magyar irodalmi oktatás tekintettel az új tantervre. Tanáregyl. Közi. 1875—6. 17. sz