Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1909

9 a megérzés nem okoz nagy nehézséget, szinte ösztönszerű, amint megfigyelhetjük a színházban összegyűlő alacsonyabb műveltségű vagy épen műveletlen népnél is, mikor visszafojtott lélekzettel nézi a nagy lelkek küzdelmét és bámulva szemléli, mert átérezte, nemességüket s egy-egy érzelmesebb jelenet poétikus érzelmekbe tudja ringatni, egész lelkét hatalmába keríteni, még arcára is finomabb vonásokat csalni, amíg egy komikusabb jelenség magára nem vonja ahoz hajlandóbb, azt jobban megértő lelkületét. A művészetek hatása az emberre mindig tisztító és felemelő. Ha közülök csak az irodalmat használhatnék is fel, nagyot nyertünk, mert nz életnek leggazdagabb, legváltozatosabb képeit szórakoztatja a gyermek Jelki szemei elé s mivel ennek képzelete fokozottabb mértékben hajlandó az illúziók iránt, az ügyesen megírt képek majdnem a való élet hatásával lépnek fel. Itt első sorban a nyelvekre, főleg a magyar nyelvi oktatásra kell számítanunk. A magyar olvasó könyv legyen a poétikus lélek és a belőle fakadó vallásosság és hazafiasság igazi tápláléka. Ne az oktatás, ne a tanítás, hanem a nevelés eszköze, amit oktatásra is fel lehet használni. Az alsóbb osztályokban az olvasmányok tárgya legnagyobb részben & gyermeki életből legyen merítve. Olyan példákat állítsunk szemei elé, akikben önmagára ismerhet, akiket most mindjárt követhet, nem a messze jövő, hanem a jelen eszményképeit. Ott lássa a gyermek, a tanuló erényeit nem elérhetetlen magasságban, hanem kedves közvetlenségben. Legyen csupa szív, nem érzelgősség, de igaz érzelem. Egy igazán poétikus, kirívó tendencia nélküli, mély erkölcsi eszmét érzékeltető könyv mindenkiben ünnepélyesebb, tisztább, emelkedettebb hangulatot kelt, érezzük, hogy többek, nemesebbek vagyunk: egy gyermeknél ez elengedhetetlen lelki szükséglet s értékesebb minden elvont magyarázatnál és buzdításnál, mert nem a szó, hanem az élet erejével hat. Ezek az olvasmányok olthatják bele a mély erkölcsi eszmét észrevétlenül, feltűnés nélkül az érzékeny lélekbe s minél természetesebben s észrevétlenebbül történik ez kezdetben, annál jobb. Szívja be úgy, mint az éltető levegőt, élvezze hatását, mint a nap sugarát. Ez a fejlődő erkölcsi jellem a vallásos érzésnek is továbbfejlesztője, neki igazi tartalmat ád és a hazafias érzésnek is legbiztosabb alapja. A hazafiasság ellen az életben legtöbbször csak a gyönge erkölcsi alapú emberek lázadnak fel, az önzés, haszonlesés, féktelenség támadnak •ellene, ha ezek nem volnának, nem kellene félnünk a hazafiatlanságtól sem. Történelmi olvasmányból elég volna a nemzeti mult legkiemelkedőbb pontjainak poétikus megírása, amint a nemzeti erények vagy bűnök diadalra vagy bukásba vitték népünket; az amazokkal együtt szereplő