Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

41 mulattatták a közönséget, vasárnap éjjel tizenegy órakor egyszerre mint a vihar, felkerekedett az óriási közönség s mind kivétel nélkül haza felé sietett. Svédország lakosainak száma öt millió, ebből Stockholmban 318,998-an laknak. A nép úgy itt, mint egész Svédországban a luteránus vallást követi, más vallásúak kis számban vannak. A templomok belső felszerelései, a papok misemondó ruhái azonban a járatlan idegent csalódásba hozzák s azt hiszi, hogy katholikus templomban van. Vasa Gusztáv tudniillik ravaszsággal élt a reformatio behozatalában, hogy a népnél törekvése erős visszahatásra ne találjon, a lényeget megváltoztatva, minden külsőséget meghagyott. Az éghajlat Stockholm északi magasabb részein meglehetősen zord. A levegő középmérséklete: 5.68°. Nagyon rövid ideig tart a meleg időszak s emiatt egy stockholmi svéd család kijelentése szerint vannak olyanok, a kik szeretnének melegebb éghajlat alatt lakni. Stockholm a svédeknek nemcsak fő, hanem egyúttal legjelentékenyebb iparos és kereskedő városa. A gyárak száma felül van a négyszázon. Sörfőző, gyapjú- és selyemszövő, bútor- és porcellángyárai híresek. Gépészeti és ércöntő műhelyei elsőrendűek. Rendkívül jellemző a városra a telefon. Az egész város csupa telefon-hálózat, s alig van ország, melyben a távbeszélő annyira használatban volna, mint Stockholmban, pedig csak 1880-ban vezették be. Kezdetben magánvállalat volt, 1883-ban azonban megvette az állam s évenkint svéd koronákban hat millió bruttó jövedelmet hajt neki. Üzletekben, hivatalosés magánhelyiségekben mindenütt található és svéd fölfogás szerint az nem úri ember, kinek távbeszélője nincsen. Jelenleg a száztizenkétezer telefonból minden negyvenöt egyénre egy esik. Joggal mondhatjuk ezek után, hogy Stockholm: a telefon városa. Stockholm gazdag kiránduló helyekben. Elragadó hajóútja miatt rendkívül látogatott Saltsjöbaden, a stockholmiak üdülő- és fürdőhelye. A Keleti-tenger öblében kis sziget közepén 1892-ben keletkezett; kényelmes fürdői, fenyő- és nyírfaerdei, egészséges levegője, festői szép vidéke és jó összeköttetése Stockholmmal vetették meg fejlődésének alapját. A szép Malar-tón nyugati irányban hajózva a királyi családnak nyaraló helyére Drottningholmba juthatunk. A királyi vár nagy kert közepén fekszik. Megvan még a régi színpad, melyet III. Gusztáv a szabadban emeltetett és saját darabjait adatta rajta elő. Stockholm vidékén több történelmi nevezetességű hely van. A düledező váromladékok régi idők letűnt emlékéről beszélnek. Ilyen történelmi nevezetességű hely: Gripsholm a Vasa-kastéllyal. Ide zárta be féltékenységből XIV. Erik testvérét, kinek fogságában érlelődött meg az a gondolata, hogy bátyját letaszítja a trónról. A gondolat tetté vált s most a királyi testvérek szerepet cseréltek. XIV. Eriket