Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

87 nak a svéd művészetből egyes jeleneteket ábrázoló hat freskója a legjobbak közé tartozik. Szobrászati művekben a nemzeti múzeum nem oly gazdag, mint a festményekben. A régiebbek közül ritka műkincs az alvó Endymion. Hadrián villájának romjai közt találták 1783-ban. A svédeknek III. Gusztáv Rómából szerezte meg. Az újabbak között Sergelnek a stockholmi nemzeti múzeum létesítőjének szobrain kívül kevés a kiváló, egyáltalában a szobrászat terén a svédek nem tűnnek ki, az utcák terein elhelyezett szobrok is kevés művészi beccsel bírnak. A legjobb Sergelnek III. Gusztáv-szobra. Európa elsőrangú múzeumai közt foglal helyet a Reichmuseum. Az északi állat-, növény- és ásvány-világ ritka példányait halmozták össze benne a svédek s különösen szakemberre igen tanulságos. A sok szép gyűjtemény között megbámúlja az ember a diluviális korszak óriási repülő gyíkjait, amelyekhez hasonló nagyságú állatokat csak a berlini természettudományi múzeumban láttam. Látni kell ezeket s csak akkor tudunk fogalmat alkotni az említett korszak állatvilágáról. Becses darabjai még a nemzeti múzeumnak Andrée-nek az északi sarkról utoljára elbocsátott galambja; és a zebrához hasonló új állatfaj, amelyet Afrika legnagyobb folyója, a Kongó mellett találtak, valamint az épület előcsarnokában elhelyezett ötvenezer font súlyú meteorit, eddig a világnak legnagyobb meteor-köve. Ez Grönlandban 1866-ban esett le és Nordenskjöld, a híres északsarki utazó 1871-ben szállíttatta Stockholmba. A stockholmi múzemok fényes bizonyságául szolgálnak a svédek tudomány és művészetszeretetének. Már földrajzi helyzetöknél fogva is a természet vizsgálata és utazási, valamint a kutatási szellem náluk nagyon kifejlődött. A szép és a változatos természet önkénytelenül is magára tereli a figyelmet és az nagyban hozzájárul a tanításügyön kívül, melynek szervezésében a XVII. században Amos Comenius, a nagy paedagogus működött közre, hogy a svédek igen jó megfigyelők és ezen hajlamuk világhírű tudósokat teremtett. Hírneves férfiai között első helyen kell említenem a nagy Linné Károlyt (1707 — 78) a növények nemi életén alapuló természettudományi rendszernek halhatatlan megalapítóját, ki a. növényeket kedves gyermekeinek, a. botanikát pedig „scientia amabilis"-nek nevezte. Az 1739-ben létesült svéd királyi tudományos akadémiának igazán méltó első elnöke volt. Celsiusnak, a kitűnő astronomusnak és fizikusnak nevét a róla elnevezett Celsius-hőmérő örökítette meg. A limphatikus edények föltalálója és a vivisectióra alapított tanítás létrehozója Rudbeck Olaf, ki mint archeologus és történetíró is kiváló és kimutatni iparkodik, hogy a svéd műveltség a többi országok műveltségének az alapja. A svédek a vegyészet terén vezetnek. A nem egészen ismert