Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

latijában örökölhetővé tette. Uralkodása idejére esik a reformatio behozatala Svédországba és az ország anyagi helyzetének javítása miatt az egyházi javak bevonása. A svédeknek világhírnevet s nagyhatalmi állást II. Gusztáv Adolf szerzett a harmincéves háborúban s korának egyik legnagyobb férfin, Oxenstjerna által az ország belső reformját teremti meg. A dánok hatalmát X. Gusztáv Károly töri meg és a svédeknek a Sulidon keresztül szabaddá teszi az útat az Északi tengerre. XI. Károly az egyeduralom megalapítója. A nemesség hatalma ugyanis a királyság rovására nagyon megnövekedvén az ebből származhat*) veszedelem elhárítása végett XI. Károly jogaikat megszünteti, javaikat a korona részére foglalja le. Mint II. Nagy Sándort ünnepli a világ XII. Károlyt diadalmas csatái után. Országát egyszerre három oldalról: az oroszok, dánok és lengyelek részéről fenyegette veszély s mind a három ellenséget lefegyverezi. A pultavai csata (1700) után Törökországba menekül és sok évi bolyongás után veszedelmes lovaglások között hazatérve, óriási akaraterejével rendbe hozza az állam ügyeit. Halálával 1718-ban sírba szállt a svédek politikai nagysága. A hosszas háborúk folytán keletkezett súlyos viszonyok miatt a király korlátlan hatalma helyébe a korlátlan országgyűlés lép s a középnemesség túlsúlyra jutásával Lengyelország sorsára jut Svédország, ha a tudományok és művészetek iránt kiváló szeretettel viselkedő III. Gusztáv az országgyűlés hatalmát meg nem tudja fékezni. Fia. IV. Gusztáv alatt Napoleon elveszi a svédektől Finnországot s az oroszoknak adja. IV. Gusztáv szerencsétlen uralkodásával veszedelmes helyzetbe kerültek, a melyből úgy menekültek meg, hogy a királyt lemondásra kényszerítették s a régi alapon új alkotmányt dolgoznak ki, mely ma is kevés változtatással az ország legfőbb törvényét alkotja. XIII. Károly után egyenes leszármazási! egyén nem lévén, politikából Napoleonhoz csatlakoztak és tábornagyát, Bernadotte-t királyul fogadják, aki XIV. Károly néven a jelenlegi svéd uralkodó-háznak a megalapítója. Ő létesíti az uniót Norvégiával, de az egyesülés alapját rosszul veti meg és ez volt a főoka a norvégek 1905. nov. 18-án történt elszakadásának. A gazdasági átalakulás, az ipar fejlődése és a tudományok fellendülése jellemzi I. Oszkár uralkodását; a népképviseleten nyugvó alkotmány XV. Károly uralkodása alatt 1865-ben lép életbe s a birtokos osztálynak biztosítja a döntő szerepet az országgyűlésben. E rövid történeti visszaemlékezés mutatja, hogy mily sok megpróbáltatáson ment keresztül a svéd nép s történetükben sok az egyező vonás a mienkkel. Nekik is vannak dicső szabadsághőseik, nagy nemzeti királyaik, a nemesség viszálykodása náluk is sok bajnak volt a szülőanyja. Midőn a nemzeti királyoknak magva szakad, ők is idegenben keresnek uralkodót, de a Bernadotte-uralkodócsalád a helyzetből ki-