Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

24 sával mindnyájan meg voltunk elégedve és épen nem tapasztaltuk a berlini ételeket olyan rossznak, mint amilyennek a porosz fővárosban huzamosabb ideig tartózkodó magyarok találják. Ezek szerint az étkező helyeken mindent hamisan állítanak elő s az étkezésnek csak egy jó tulajdonsága van, hogy kenyeret annyit fogyaszthat mindenki, amennyi neki tetszik, amit azután külön nem számítanak be. Részemről, jólehet Berlinben több étkező helyen megfordultam, a többi között a „Franciskaner Keller"-ben is, melynek különös sajátosságot kölcsönöz az, hogy a vonat felette robog el, nem tapasztaltam ilyen rosszaknak. Lehet, hogy a levegőváltozás, vagy a sok jövés-menés volt az oka. A kiszolgálás azonban mindenütt lassú, nem figyelmesek a vendégekkel szemben. A berlini élet egyébként nem drága. A márkának a mi koronánkhoz viszonyítva nagy az értéke s egyszerűbb étkezésre elegendő. A hatalmas német birodalom erős fejlődésben lévő fővárosának és összehalmozott műkincseinek tanulmányozásában kifáradt a szem s a tapasztalatok sokasága kifárasztotta az agyat, de mégis midőn tovább indultunk új vidéket látni, más népeket, más műveltséget tanulmányozni, a végzett munka s a látottak után bizonyos jól eső érzés töltötte el lelkünket. Abban az édes tudatban voltunk, hogy Berlin népének, műkincseinek megtekintésével ismereteink gyarapodtak, látókörünk szélesbült s az erős, éltető porosz nemzeti hazafiságból a mi hazafias érzelmünk is táplálékot nyert.