Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

jelképén diadalmaskodó Germania, jobbján pedig a sphinxen könyvet olvasó Sybilla. A birodalmi gyűlés nagyszabású épületét renaissancestilusban Wallot tervezte ; 1884—94-ig készült és az építés költségei körülbelül 22 millió márkára rúgnak. Erős homokkő falakon nyugszik hatalmas kupolája. Széles lépcső vezet a főhomlokzat portáléjához, előcsarnokának reliefje a birodalom védnöksége alatt a művészet, tudomány, kereskedés és ipar fölvirágzását ábrázolja, e fölött van Germania a géniusok kíséretében. A déli előcsarnokban a portálé fölött porosz és bajor címereket, a birodalmi sast és Germániát, termei és csarnokoszlopai előtt pedig a német császárok bronzszobrait látjuk. Csarnokai minden egyszerűség mellett is szépek, különös megtekintést érdemel a négyszáz helyre berendezett ülésterme. Az egésznek inkább a szilárdság s erősség, mint a pompa és fény jellemvonása. A birodalmi gyűlés, miután a birodalmi kancellár elnökletével a szövetségi tanács a törvényjavaslatokat kidolgozta, itt intézi el a közösügyeket s gyakorolja a törvényhozást, az üléseken a német császár is meg szokott jelenni. Közösügyek: a hadsereg szervezése és vezetése, a birodalmi bank, vasúti ügy, posta, távíró, egyöntetű ezeken kívül némely adó, a többi ügyre vonatkozólag minden államnak szabad keze van. Berlin a szobrok városa. Minden nevezetesebb esemény, vagy tett megörökítést nyer a poroszoknál s annak, aki valamely téren kitűnt, emléket emelnek s úgy találjuk, hogy bár igen sok nagy emberök volt, sok ezekből a szobrokból. Az említetteken kívül a sok közül művészi Blüchernek, a Napoleon elleni háborúk egyik vezérének és a lipcsei csatában az egyik hadtest vezetőjének szobra. Ugyancsak a Napoleon ellen vívott csatákkal függ össze III. Frigyes Vilmos és feleségének, Luiza királynénak szobra. A királyné születésnapja évfordulóján minden évben ezen két szobrot a berlini lakosság virágokkal gazdagon földíszíti s a kegyeletes tény nyilvánításával különösen a királyné iránt, mint a jótékonyság, irgalmasság és nemesszívűség angyala iránt tiszteletét nyilvánítja. II. Vilmos, a jelenlegi porosz király és német császár a már meglévő sok szobrot még újak létesítésével szaporította különösen a Tiergartenban. Berlinnek valóságos áldása ez a nagy erdő, amely majdnem a város közepén terül el. Az uralkodó család tulajdona, de a nagy közönségnek üdülő, szórakozó és sétáló helyül engedte át. I. Frigyes veti meg alapját, Nagy Frigyes versaillesi mintára alakíttatja át egyes részeit, II. Vilmos pedig számtalan szobrot állíttat fel benne. Egyik nevezetessége a győzelmi sétasor, melyet a brandenburgi porosz uralkodók harminckét szobra alkot. Közöttük foglal helyet