Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1908

9 kedvező. Eredetileg vend telepítvény volt, a melyet a XII. században foglalnak el a német telepítvényesek. A különféle fejlődési fokon keresztül menve az első porosz király (1700) I. Frigyes Vilmos idejében királyi székhely lesz. Ipara és kereskedelme a XVIII. században IIFrigyes Vilmos idejében lendül fül, amióta pedig a német birodalom középpontja és vezérállama lett, rohamos fejlődésben van: 1867-ben lakosainak száma még csak 700.000 s már 1880-ban fölül van az egy millión, az 1907-iki népszámlálás szerint pedig már: 2.089,923. Lakosainak egy tizede katholikus, egy ötöde izraelita s a többi evangélikus vallású. Fénypontja és gyülekező helye az idegeneknek az Unter den Linden-utea, sok szép magán és középület, előkelően berendezett szállodák, fényes kirakatok díszítik, átszeli az igen élénk Fridrichstrasse, a berlini életnek középpontja. A keresztezésnél rendőrök irányítják a kocsiközlekedést s időközönkint hol egyik, hol másik irány felé terelik. Legforgalmasabb azonban a potsdami-tér. Ez utóbbi helyen naponkint 20,000 kocsi keresztezi egymást és különféle irányban tizenkét rendőr irányítja a forgalmat. Földfeletti és földalatti vasutai, taxaméteres bérkocsik (droschke), sok villamos áramra berendezett különféle gépkocsi közvetíti a közlekedést az egyes utcák és városrészek között. Az Unter den Linden-utcán keleti irányban haladva a vártádhoz jutunk, mely a Spreen keresztül a Hohenzollerok palotájához vezet. A Spree vize veszi körül azt a területet, a hol a királyi palota, a dóm és középületek vannak. A királyi palotára tekintve a párisi királyi lak jut eszünkbe s a berlini annyira utánzata a párisinak, hogy midőn a francia katonák 1806-ban szürkületkor megpillantják, meglepetve kiáltanak fel: „Ah le Louvre" ! Maga a királyi palota téglaalakú nagy élettelen épület, külsejét nagyon megviselte az idő vasfoga és javításokra szorul. Nyugatra indulva mindjárt az épület elején emelkedik a palota kupolája. Előtte a szabadságtéren van Nagy Vilmos császárnak lovasszobra. Begás Reinhold készítette és 1897-ben leplezték le. A talapzat reliefművei egyrészt a háború borzadalmait, másrészt a béke áldásait ábrázolják. A háborúnak és a békének óriási alakjai, valamint a négy oroszlán-alak nagyon élénkké teszik az emlékoszlopot. Homokkőből épült jon-oszlopú csarnok veszi körül talapzatát. A csarnoknak két szárnyát négyfogatú győzelmi kocsi díszíti. A palota déli részének első emeletét lakja a királyi család; benn a vártéren emelkedik a Begas-kút, amely a legszebb alkotások közé tartozik. Sziklára helyezett kagyló szélén trónol Neptun tritonok és tengeri szörnyetegek közt. A medence szélén lévő festői nőalakok a Rajnát, Oderát, Elbát és Visztulát jelképezik. A Begas-kúttal ellentétes oldalon a palota mellett van a dóm, A palota mai alakját 1. Frigyes