Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1906

48 Főtisztelendő Tanári Kar! Nehéz szívvel veszem kezembe a tollat, hogy búcsút vegyek azoktól, kik tizennégy éven át munkatársaim voltak. Tanúbizonyság vagyok arra, hogy a Kegyes Tanító Rend Szeged városi főgimnáziuma a szeretet és buzgó munkásság tűzhelye, mely miként az elmúlt századokban, úgy a jelenben is áldásos termékenységgel szolgálja Istent s a magyar hazát. Minden akár hivatalos, akár magán érintkezés meggyőzött arról, hogy a kötelesség teljesítése ezen iskolában elérte azon fokot, amelynél magasabbat kívánni nem lehet. Keblemre ölelve a tanári testületet és az ifjúságot, azzal veszek búcsút: Isten oltalma alatt Szeged város dicsőségére virágozzék örök időkig a kegyesrendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgimnázium! Mindvégig hű ragaszkodással vagyok Szegeden, 1906. deczember hó 16-án. Dr. Platz Bonifác, nyug. tank. kir. főigazgató. Intézetünk tanári testülete a következő napon küldöttségileg köszönte meg szeretett főigazgatójának a tizennégy évi gondos vezetést s szeretete és ragaszkodása jeléül 21-én testületileg búcsúzott el tőle a pályaudvaron elútazása alkalmával. Intézetünk fölvirágoztatása körül szerzett elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvileg örökítettük meg január havi tanári gyűlésünkön, amelyen az igazgató a tank. kir. főigazgató úr búcsúzó szavainak felolvasása után ezen szavakban emlékszik meg a távozó főigazgatóról: Hü tolmácsolói ezen szavak — kedves kartársak — azon szeretetnek és ragaszkodásnak, mellyel nyugalomba vonult főigazgatónk a hosszú tizennégy év alatt intézetünk tanárkara és ifjúsága iránt viseltetett. Midőn a közoktatásügyi kormány 14 évvel ezelőtt az ellenőrzés nehéz és hálátlan feladatát Platz Bonifáczra bízta tankerületünkben, tudta, hogy benne oly egyént tüntet ki bizalmával, aki rendelkezik azon képességekkel, melyek ezen nagyfontosságú állás méltó betöltéséhez megkívántatnak. Felismerte benne a tudományt, á' pedagógiai rátermettséget és a jó embert. Meg volt győződve, hogy a pap és tanár, aki egész pályáján az igazi pedagógia magasztos eszméitől : a vallásosságtól, haza- és munkaszeretettől áthatva nevelt és tanított, könnyen meg fogja valósítani ezen elveket a maga lelkes példájával mint vezér egy egész tankerület élén. S a mi szeretett főigazgatónk tényleg az a lelkes vezér lett, akinek oldalán a munkatársak ezen elvek szolgálatában örömmel dolgoztak, nem kímélve sem időt, sem fáradságot, mert tudták,. hogy munkájuk áldásos _lesz Isten dicsőségére és a haza javára ; munkálkodtak szeretettel és lelkesedéssel, mert látták, hogy felismeri és méltányolja fáradozásukat vezetőjük, aki szeretettel viseltetett a kötelességtudó tanár iránt.