Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1905

25 felé törtet; egyik bevásárlásokat végez, a másik a kirakatokat nézi. Valamennyi lázas sietséggel mozog vagy kalauzzal a kezében, vagy egy-egy vezető útasításai értelmében; mert mindenkinek drága az idő s ki-ki minden percet hasznosan akar érvényesíteni. Általában a középeurópai ruhaviselet a túlnyomó; annál megkapóbb egy-egy eredeti, nemzeti jellegű ruhaviselet, a bergsteigerek nemzetközi öltözete: zöld, tollas kalap, rövid kabát, térdig érő nadrág, ezen alul hosszúszárú harisnya fűzős, vastagtalpú cipőkkel, melyek oly pazarul vannak szögekkel kiverve, hogy cipelésük már csak súlyuk miatt is igazán áldozat; mindezekhez elengedhetetlen kiegészítésül járul a hosszú, szöges bot és a jellegzetes Rückensack, a nélkülözhetetlen útikészlet tömkelegével. S az ilyen hegyi kirándulások gyötrelmes élvezeteiben hűségesen kitart az asszony is élete párjával, esetleg gyermekeivel. Sőt nagyobb kiránduló csoportot elképzelni sem lehet nők nélkül; a női ragaszkodás tipikus képyiselői ezek, kik amellett, hogy ismeretkörük tágításán fáradoznak, a test edzésének vélnek hasznos szolgálatot tenni, midőn efféle, különben férfiaknak való sportokra vállalkoznak. Egyegy forgalmasabb helyen olyan tömeges az emberáradat, hogy a mélázva szemlélődőt mintegy észrevétlenül magukkal sodorják. De nemcsak az utcáknak, templomoknak és szórakoztató helyiségeknek, hanem a kultúrintézmények csarnokainak is mindig meg van a maga közönsége. Az ilyen helyeken hallott észrevételek és megjegyzések ellesése is igen tanulságos. A legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy szellemileg is tartalmas néppel van dolgunk, mely nem rabja az érzékcsiklandozó látványosságoknak, hanem mérsékelt szórakozás mellett a tudomány és művészet remekeivel is szívesen köt ismeretséget, velük örömest foglalkozik s lelki világa minden irányú szükségleteinek kielégítésére minden kedvező alkalmat megragad. Most tehát az ilyen szórakozások és látnivaló dolgok ismertetésének szentelek néhány sort. C) Kultur-dolgok. Mindjárt a vasúti főállomás előtti parkban, a városba menet jobbra, szemünkbe ötlik boldogult Erzsébet királyné fehér márványból faragott álló szobra abból az alkalomból, hogy utolsó, végzetes útjában Salzburgot is meglátogatta. A kegyelet és hála értékes symboluma ez a szobor. Hellmer E. bécsi prolesszor alkotása, melynek előkelően nemes koncepciója, minden ízében tökéletes kivitele mély benyomást kelt a szemlélő lelkében. A Scliloss Mirabell alapját Wolf Dietrich érsek tette le s utódja Marcus Sitticus fejezte be. Az 1818-iki tűzvész után újraépült s régente császári székhely volt, most pedig a város sajátja. Ottó, görög király, születéshelye. Egyik nevezetessége a lépcsőház, Donner Ráfael amorettjeivel