Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1904

16 szeretetére is. Csinosság és formaság tekintetében az ízlésnek tág tere van; de a testnyomorító divat túlkapásainak hódolni még a felnőtteknek is vétkes könnyelműség, a gyermekre nézve pedig egyenesen az egészség kockáz­tatásával jár. A gyermeki szervezet gyöngesége miatt a ruházatban a védő rendszer elveinek hódolva, az idő és egyediség szerint a célszerűség sza­bályait kövessük. Ruhakímélés szempontjából pedig a légkör változásainak elviselésére és mérsékelt testedzésre szoktassuk a gyermeket. A test gyakorlásának (gimnasztika) elveiben a főcél, hogy lelkünk nyerjen a test szerveiben szolgálatra kész, alkalmatos eszközöket szándékai­nak végrehajtására. Erre szolgál a mozgás szerveinek gyakorlása. Hogy azonban a rendszeres testedzés lélekölő gépiességgé ne fajuljon, oly lelki rugókhoz kell folyamodni, melyek életet, bizonyos szellemiséget öntenek abba. Itt első sorban érdemel említést a játék. A játék amellett, hogy természetes örömet, élénk jókedvet teremt a gyermekben, nevezetes hatású az értelem körének tágítására, előmozdítja a feltaláló erőt és önkénytelen kifejezésre juttatja az egyéni hajlamokat. A magánjátékok nemének megválasztása, ellenőrzése, az erre szánt idő meg­határozása természetesen egészen a családra tartozik. A társas játékokat s velők kapcsolatosan a tornázást is, mint ame­lyekbe a jókedv érzetén kívül a serdülő ifjúságnál a dicsőség érzete is belejátszik s az egyéni hajlamok megnyilatkozásában az észjárásnak, jellem­nek és erkölcsi megszokásnak kialakulásai is szerepelnek, épen ezen tulaj­donságaiknál fogva, mint az erkölcsiség kialakulásának motívumait még alább is tárgyalni fogjuk. Itt jön tekintetbe az érzékek gyakorlása is, különösen a felsőbb rendűeké, milyenek : a látás, hallás és tapintás. A látás szerve, a szem, a legféltettebb kincsünk, mely nemcsak a tárgyak megkülönböztetésében kalauzol bennünket, hanem szellemi isme­reteink megszerzésében is elengedhetetlen kellék; de komplikált szerve­zeténél fogva is a legnagyobb és leggondosabb ápolást igényel. Zárt helyi­séget illetőleg főszabály, hogy világos szoba álljon a gyermek rendelkezésére s ne engedjük, hogy takarékosságból félhomályban olvasson. A szabadban pedig egyenesen tanítani kell a gyermeket, hogy látni tudjon. Az ismeret­szerzésnek nagy része van abban, hogy megtanítottak a helyes és okszerű látásra. Feltétlenül tiltani kell az egész éjszakákon át tartó olvasást, orr­csíptetőknek pusztán tetszelgésből való hordozását. Ha a szem külbehatások folytán gyöngül, közel- vagy messzelátó: szakértő orvos útján keressünk orvoslást. A hallás szervét is gyakorolhatjuk finom zörejek, különböző han­gok megkülönböztetése útján. Ápolása inkább nemleges. Tartsuk a fület tisztán, edzíik a szabadban való tartózkodással, óvjuk az éktelen lár­mától, különösen erősebb sérüléstől, melynek sokszor süketség az ered­ménye.

Next

/
Thumbnails
Contents