Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1903

4 II. Az ember földi élete testi és lelki. Kölcsönhatások. A lélek elsőbbsége. A lelki élet nyilvánulásai. Az érzelem gyakorlati példákkal megvilágítva a lélektanból és az életből. A vallásosság, mint a legmagasztosabb, legnemesebb földi érzelem. A vallásosság érzelmenek keletkezése, erősbiilése művelteknél és műveletleneknél. Az Istenhez vezető út, a vallásosrág útja. Három iránya. Vallásos és vallástalan ember. z ember földi élete kettős : testi, majdnem vegetativ és magasabb szellemi. Majdnem vegetatívnak csupán azért mondom, mert e testi élet a legszorosabb összefüggésben van a lélekkel. E kölcsönös | hatásnak némi s fölületes megvilágítására a távíró, távbeszélő s legfőképen a fényképező-készüléket hozhatnám fel modern hasonlatul. Mert valamint amazoknál a két állomás, emezeknél a külső és belső körülmények, szerkezet teljes mekhanikai épsége és a megkívántató indítás szükségesek ahhoz, hogy összehangzó, együttes működés jöhessen létre: úgy a test és lélek zavartalan együttműködése csupán e két szervezet szabályos kölcsönhatásából ered. S valamint ama gépezeteknél a legkisebb hiány vagy szerkezeti hiba képes végzetes tévedéseket előidézni, a rendes működést jóidőre félbeszakítani, vagy mindörökre megsemmisíteni: épen így vagyunk az emberi gépezet működésével is. A testi bajok, szenvedések vagy épen örömek látható és érezhető visszahatást szülnek a lélekben : míg a lélek kitörései, indulatok, szenvedélyek sokszor végzetessé válnak a testi életre is 1 Mindazonáltal tekintettel szellemi felsőbbségünkre, mellyel más teremtmények rovására annyiszor szeretünk dicsekedni, e kölcsönhatás nagyságának súlya leginkább szellemi életünk mérlegébe esik. Ma már, hála az igaz művelődésnek, sokkal tovább haladtunk annál, hogy egyedül s kizárólag a testi élet primitiv nyilvánulásai vezetnének bennünket. Ma már a legtöbben gondolkozunk és akarunk s így minden téren és vonalon elsőbbséget nyujtunk a szellemnek. A szellemi élet diadala tehát teljes ! Többszörösen fontos és kívánatos tehát e szellemi élet minden külső és belső mozzanatával tisztában lenni; azt a testi élet elnemhanyagolásával ápolni,