Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1902

54 ság felé. Ö lett mindenkinek mindennapi tanítója, buzdítója és vigasztalója ; szóval, papja, a szó legnemesebb értelmében. Ez az eszmény vezette a Főigazgató urat papi pályáján akkor, midőn évek során át mint tanítók tanítója működött. Ez az eszmény vezeti ma és vezetni fogja mindenkor. Hitének fürdetésében bátor; gyakorlásában alázatos; mások meggyőződésével szemben türelmes. Ezzel a türelemmel gyakorolja főfelügyeleti jogát az ifjúság fölött. Az ifjúság az élet virága. Csak aki szeretette] gondozza e virágot, az várhat egészséges gyümölcsöt. Lelkünk örömével látjuk, tapasztaljuk, hogy Nagyságod valahányszor közelebbi érintkezésbe lép az ifjúsággal, mily szeretettel szól hozzája; mily atyai gondossággal inti hibáira s buzdítja kitartó munkára; mily lelkesedéssel serkenti minden jóra és nemesre. A szeretet nyomán a hála fakad. Az ifjúság hálája kiséri atyai szeretetét. Üdvözöljük, mint az egyház hü szolgáját s az ifjiiság gondos atyját! Megismertük Nagyságodban a hálóst és a lelkes hazafit. Carlyle mondja, hogy a tudós élete a természet szivének örök dobbanása ; a világ őrtüze; lángoszlop az élet sötét zarándoklásában. Mincius szerint pedig egy igazi tudós száz nemzedék oktatója. Nagyságod működéséből is ez az oktató irány emelkedik ki. Alkotni képes, mert a maga lábán jár. Ura a gondolatnak és a szónak. A lét problémái, a természet titkai, országok és népek úgy érdeklik, mint az ember és lelkének nyilvánulásai. írói munkásságának oly értelmi ereje és erkölcsi alapja van, hogy mindannyian meríthetünk belőle. Tudományos működését pedig, miként mindén tettét, egy eszme hatja át: a legtisztább hazaszeretet. Jelszava az, ami a trafalgári hősé: a haza elvárja minden fiától, hogy az megteszi kötelességét. Üdvözöljük Nagyságodat, mint a tudomány apostolát s a hazaszeretet bajnokát! Nagyságos Főigazgató úr! Hosszú és eredményekben gazdag pályájának örömünnepén fogadja kegyesen tiszteletteljes üdvözletünket! A szó csak tolmácsa az érzelemnek, vagy annak halvány képe. Ha a mi szózatunk is csak gyenge kifejezése érzelmeinknek, örvendeztesse meg Nagyságodat az, ami bennünket megnyugtat, hogy a legőszintébb elismerés s a legönzetlenebb szeretet sugalta azt. Legyenek e sorok, legyen ez emlék örökös visszhangja ez örömünnepen elhangzott fohászunknak, hogy az Egek Ura nagyságodat az egyház, a. haza, a tanügy és mindnyájunk javára még igen soká éltesse ! * * *