Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1902

48 Legmaradandóbb befolyást példájuk által a szülők, atya és anya gya­korolnak a gyermekekre, részint mivel folyton együtt vannak velük, részint pedig és főképen azért, mivel a szülők gyermekeik lelki vezérei, a legoko­sabbak, legtökéletesebbek és leghatalmasabbak szemeikben. Elgondolhatjuk most már ezek után, mily rettenetes kárt okozhatnak a szülők rossz pél­dájuk által a gyermeki lélekben! Ha az, kinek valamely várat kell meg­védelmeznie, átpártol az ostromlókhoz; ha az orvos, ahelyett, hogy a sebet meggyógyítaná, inkább megmérgezi azt; ha a szőlővesszőt, míg javá­ban vjrágzik, a jég elveri, mi történik akkor? A vár elesik, a beteg elpusztul, bő szüretre pedig alig lehet kilátás ! Épen ilyen az összefüggés szülő és gyermek között is! Ha a szülők a helyett, hogy szülötteik lelki életének vallásos, jámbor, erkölcsös kiművelésére minél nagyobb gondot fordítanának, rossz példájuk­kal inkább megmételyezik azt, mi jót várhatunk eredményképen ? Ha rossz a talaj és a törzs, férges lesz a gyümölcs! Ha rossz úton haladunk, soha sem érünk el a kívánt célhoz ! A szülőkön kívül nem kevésbbé fontos mindazoknak a példája, kik a család körében tartózkodván, közvetve vagy közvetlenül szintén befoly­nak a gyermek vallásos vagy vallástalan nevelésére! Első helyen kell itt megemlékeznünk a házi cselédségről, amely különösen a mai időben legtöbb esetben a bűn és gonoszság terjedésének termékeny melegágya. Ezek beszédjeikben és tetteikben néha nagyon is kevés illemet tanúsítanak; többnyire a szabadabb életet kedvelik és nem barátai a fegyelemnek s így nem ritkán a legnagyobb romlást hozhatják az ártatlan gyermekekre. Nem szabad megfeledkeznünk továbbá a rokonokról: bácsikról, nénik­ről ; ismerősökről, kik gyakrabban megfordulnak a család körében; továbbá az idősebb testvérekről sem, kik példájuk által állandó nevelő hatást gya­korolnak a fiatalabbakra. Ezek igen jótékonyan hathatnak a kicsinyekre, de mindenekfölött kívánatos, hogy az érett kor bölcseségével és gazdag tapasztalattal köze­ledjenek feléjök, mert különben többet rontanak, mint használnak. Az idősebb testvérek is szintén hathatósan folyhatnak be a kisebbek nevelésére, mert a fiatalabbak ösztönszerűleg követik a nagyobbak, előttük már tekintéllyel biró testvérek példáját. Nagyban befolynak a kis gyermek vallásos érzületének emelésére vagy lerontására az úgynevezett pajtások, játszótársak. Ügyeljenek a szü­lők, hogy vásott, rossznevelésű, folyton szitkozódó, káromkodó, kötekedő utcai gyerekek társaságába ne kerüljenek fiaik. Vannak azonban a vallásos nevelésnek olyan akadályai is, amelyek sokkal távolabbról, közvetve vagy alattomban mételyezik meg gyermekeink ártatlan sziveit.

Next

/
Thumbnails
Contents