Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

76 Ha a szeretetnek és ragaszkodásnak ez a mértéke túlzott is, de azt is el kell ismernie mindenkinek, hogy a nagy forradalom óta, sőt a legnagyobb diplomata Richelieu korától fogva a világtörténelem szálait itt szőtték, hálóját itt fonták. A kiben ambiczió lakozik, az Páris fölött keresi szerencsecsillagát. Hány éhes ügyvédből lett itt vilgáhirü diplomata és államférfiú; courtisaneből divathölgy, zugíróból irodalmi nagyság. Mert a ki Párisban győz, ünnepli az egész ország. Olyan az ő dicsősége, mint az olimpiai győzőé ; diadalmenet és dicsőség, mit többé el nem felejtenek. Párisnak megvan az a varázsereje, a milyennel kívüle csak Róma dicsekedhetik. Csakhogy Róma múltjával vonz, Páris a jelennel. Megtízszerezte a varázserőt a világkiállítás, de az érdeklődés erejét még azokban sem veszítette el, kik ez alkalomból fölkeresték. Valami kellemes kedélyhullámzásban ringatózom most is, midőn a visszaemlékezés sajkáján fölkeresem a világkiállítást, a nagy tanulságoknak nagy forrásait. Páris lakosság tekintetében az európai földség legnagyobb s a világ harmadik városa. Lakóinak száma kétmilliókilenczszázezer. Nincs nemzet, mely ne volna képviselve e számban. S mintha ez a sok ember mind az utczáról élne, oly mozgalmas a város képe, kivált a nagy boulevardokon. Ekkora forgalma más városnak a föld kerekségén egynek sincs. Csupán London múlja fölül, de itt is tekintetbe kell venni, hogy London utczái szűkek, Párisé pedig terjedelmesek. Az egykori zugutczák már rég eltűntek, egyenes, rendezett utczáin palotasorok csatlakoznak egymás után. Az idegent ez a mozgalmas élet ragadja meg először. Kivált a nagy boulevardok jellegzetes élete, a hol a boulevardtaposóktól az utolsó utczai komédiásig a városnak minden nevezetes vagy ismert alakja megfordul. A nagy boulevardok a Madeleine templomtól a Bastille-térig húzódnak. Egy-két sétakocsizás elegendő, hogy képet alkosson magának Páris utczáinak, házsorainak, monumentális épületeinek alakjáról, nagyságáról és fontosságáról. A várost a Szajna két részre osztja. A balparti rész a közigazgatás, törvénykezés, tudományosság székhelye ; a jobbparti az ipar, a kereskedelem és a nyilvános élet gyülhelye. A két részt huszonnyolcz híd köti össze. Utczája van hétezerhatszázharmincz, a főbbek harmincz-negyven méter szélesek, helyenkint megszakítva terek és parkoktól. Utczái közül legjelentősebb a Rue de Rivoli, Rue de la Paix és a történelmi nevezetességű Rue St. Honoré. Terei közül a Place de la Concorde. Egyik legszebb tere a világvárosoknak. Közepén áll a Luxor obeliszk. Ez a szép egyptomi ajándék jóval többet mutat itt, mint a hasonló szabású Cleopatra tűje a Themse partján. Magassága meghaladja a harmincz métert. Mellemet Ali