Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

2600 omnibusz és 200 villanyos kocsi. A közrendet 16 ezer rendőr tartja fönn. Egész kis hadsereg. Temploma van 1600. A város gyomra telhetetlen. Megesznek évente 400 millió kilogramm húst és 25 millió kilogramm kenyeret, 140 ezer tonna halat. Megisznak évente 500 millió liter sört, 35 millió liter bort és 20 millió liter szeszt s naponta 2000 millió liter vizet. Gázfejlesztésre naponta 2 és fél tonna szenet fogyasztanak. — Ha borús az idő, naponta 100 ezer forintba kerül a világítás. Naponta meghal átlag 300 ember, ezekből napi átlaga a kocsiközlekedés szerencsétlenségeinek húsz. — Az utas ugyancsak vigyázzon, hogy bele ne essék a perczentbe. Naponkint születik átlag 370 ember. Ha a város lakossága így szaporodik, akkor 1960. körül már 56 millió lesz, tehát tíz millióval több, mint az egész osztrák-magyar monarkiának! Ily várost elképzelni lehetetlenség. A természet maga gondoskodik róla, hogy túltengésbe ne menjen semmi sem. Nagy elemi csapások már idáig is meglátogatták. Ragadós betegségek, pestis, tűzvész már húszszor néptelenítette_ el; az 1665-iki pestis 70 ezer embert ragadott el. De a város mindig talpra állott. Tulajdonképeni központja a City. A kereskedelmi élet itt lüktet legerősebben. Ez Londonnak belvárosa. Nem annyira sok lakossal, mint minden képzeletet felülmúló nappali forgalommal. Tömkelege a bankoknak, gyáraknak, üzletek, raktárak és irodáknak. Ez volt a mag, melyből a hatalmas város fejlődött. Minden talpalatnyi földje egy-egy darab a történelemből. Már a rómaiak is ismerték Londinium, vagy Lundinium név alatt. Nagy Konstantin fallal erősítette, Nagy Alfréd már fővárossá tette, Földnélküli János alkotmánynyal ajándékozta meg s azóta fejlődött oly nagygyá ideig-óráig tartó megszakítással. A század diplomácziai tárgyalásait itt tartotta legtöbbször. Másik főrésze Londonnak a Westminster, a gazdagok, az előkelők városa; a harmadik a Southwark, a gyáraknak rettentő nagy tömege. Keljünk most útra. Figyeljünk mindenre, tanulmányozzuk a lényegest. A kimerítő rajz az utikönyvek dolga, mienk csak az, a mi legjobban megragadja a figyelmet, a minek legnagyobb a híre, a mi legfontosabb e nép vagy közvetve az emberiség történetének szempontjából s a mi tanulságot nyújt. I. Londonnak egyik legforgalmasabb helye az, a hol a világforgalom reális központja fekszik, az Angol Bank. Nagyterjedelmű, 16 ezer négyszögmétert borító nyomott épület. Nem magas, csak egyemeletes, de ablakok nélkül. Világosságot csak fölülről kap és az udvarról. Komor épület, koromtól sötét. Már külseje mutatja, hogy belseje nagy dolgokat rejtegethet.