Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

Ezért egyoldalú. Kicsinyen kezdi és azon végzi. — Egyik utódja sorakozik melléje : van der Weyden. Ö már eltér Eycktól annyiban, hogy a szenvedélyt akarja visszatükröztetni alakjain. Ezek igaz, hogy szikárabbak, mint általán az egész iskola alakjai, de kifejezésük minden élénksége mellett sem rokonszenvesek. A szép formák iránt nagyobb érzéket tanúsított Hans Memling. A fejlődés útja meg volt vágva. A XVI. század mesterei haladtak rajta a dicső­séges eredménye felé. — Massys tűnik ki az elsők közt. Még sok tekintetben ragaszkodik az Eyck is Erla hagyományaihoz, de azért meglátszik képein, kivált a muzeumban levő szt. Anna legendáján, hogy a részletek aprólékos kidolgozását nem tekinti elsőrendű postulátumnak, hanem az egységes hatást keresi. A művészek az olasz mintákhoz fordulnak úgy a dekoraczió, mint az arczok, alakok, mozdulatok teljessége szempontjából. Sőt van Orley vallásos képein pőre alakokat is szerepeltet. — A német­alföldi képírók egész szenvedélylyel fordulnak az olasz művészet felé, tanul­mányozzák az anatómiát s a távlat minden csinját-binját. Modorosságukat mind­ennek daczára sem tudják levetkőztetni. Ilyen de Vos a nem kevésbbé modoros de Floris tanítványa, Michel-Angelo gyönge utánzója. Németalföldnek éjszaki és déli tartományai a XVII. század elején vallási és politikai tekintetben különváltak. így vált ketté határozottabb formákban festé­szetük is, a midőn flandriai és hollandi iskola néven különböztetik meg magukat egymástól. Közös vonásuk csak az, hogy egyaránt utánozzák az olasz irányt, mely már világiasabb fölfogást visz be vallásos tárgyú képeibe is. A flandriai festészet mesterévé Rubens küzdötte föl magát. Olaszországban tanult s mint kész mester jött vissza hazájába. Ö lett a flandriai festészet középpontja. Tanítványa számos volt. Kiemel­kednek Jordaens, de Vos, Synders. Ezeket említem a sokból, mert ezeknek képeit őrzi nagyobb számban a múzeum. Alkotásai a nagy teremtő erőt mutatják s a technika kiváló ügyességét, az összhang egységét, úgy mint a részletek kidolgo­zását. Termékenysége páratlan. — A brüsszeli múzeumban igen sok és Európa képgyűjteményében több mint hatszáz az ő nevét viseli. De meg kell jegyezni, hogy igen sok tanítványa dolgozott műhelyében, kiknek ő adta meg az eszmét, vagy a készülő képen egyet-mást javítva, saját nevét írta reá. Színezése üde, szinte ragyogó; szerkesztése egységes, színhatása meglepő, az alakok cselekvése csupa tűz és szenvedély, de azért még sem tudok oly nagyon lelkesedni Rubensért, mert nincs meg az alakoknak a kellő elegancziájuk, könnyedségük; mindenütt túlságosan duzzadó erő, a mely nem egyszer az idomtalanság vagy a képtelen helyzetek határán mozog. Alakjai oly erősek, hogy akrobatáknak látja az ember, legyenek azok férfiak vagy „gyönge" nők; angyalai nem ritkán idomtalan hústömegek és nyakatekert figurák. — Hozzá még az anakronizmus

Next

/
Thumbnails
Contents