Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1900

4 Mindkét oldalon tovarohanó vonat játszik bújósdit a lépten-nyomon előtűnő alagutakban, odább országúton döczögő szekérről, siető hintóról leng a kendő és ez olyan kedves, oly pátriárkális. Mintha a vízen jobban szeretnék egymást az emberek; köszöntik egymást az ismeretlenek is, míg az utcza kövezetén mogorván sietnek el egymás mellett. Helyenkint piros hordók jelzik a hajó útját, mert sebes folyása sok piszokkal rakja meg fenekét, miért is folyton kotorni kell azt. Itt-ott sziklák emelkednek ki a vízből, mifit kíváncsi najádok csalogatva az utast, majd eltűnve a hajóverte hullámokban. Szép ez a Rajna, nagyon szép. De talán nagyon is egyforma, nagyon is csöndes. Inkább a történelmi emlékezést kelti föl, a reminiszczencziákat, mintsem a kedély emóczióját. A mi Al-Dunánk sokkal vadregényesebb, ez a vad természet egész fönségét tárja elénk. Itt a víz élet-halál harczot vív a sziklával s az ember mindkettővel. Itt meglepetésből még nagyobb meglepetésbe esünk. Amott lassankint tágul a meder, tünedeznek a várak, törpülnek a dombok, míg végre a porosz Rajna-tartomány legszebb városába érünk. Köln nemcsak a nevezett tartománynak, mondhatni egész Németországnak legszebb városa. Csupa élet és vidámság, szépség és erő ez a város. Forgalma szinte csodálatos. Mintha annak a háromszázezer embernek legalább kétharmada ott sürögne-forogna az utczákon. Pedig minden kigondolható gyára ugyancsak sok ezer kezet foglalkoztat. Forgalmának alapja egyrészt a Rajnán való jelentékeny kereskedése, másrészt vasúti vonalainak sokfelé való ágazása. Főútjain, mint a Hohenstaufen és a Hohenzollern-Ringen oly nagy a tolongás, hogy szinte két könyökkel kell utat vágnia az embernek, ha haladni akar. Egyik remekebb épület, mint a másik. De csaknem valamennyi a modernizált ó-német stílnek remeke. A beosztásoknak, a specziális német építészeti ornamentikának annyi szépségét, változatosságát és különlegességét látni rajtuk, hogy elkáprázik a szem. Pedig a stil jellege állandó és kirívó. Szertelenségbe nem csap át oly mértékben, hogy eredetét megtagadná. A földszint és az első emelet csupa óriási kirakat, telve az ezeregyéj meséibe való drágaságokkal, és olcsóságokkal, ritkaságokkal és közhasználatú szépségekkel. Van is nézőközönségük bőven. Csoportosan állanak meg egy-egy ragyogó kirakatnál azok a szép, magas termetű, izmos alkatú, szőke porosz nők, a kiknél szebbeket nem láttam itt e germán világban. Ezek ajándékozzák meg a nagy birodalmat azzal az erős izmú, egészséges vérű porosz fajjal, mely nem csoda, ha hegemóniára tör a petyhüdt román fajjal szemben. Nem sietnek szaporázó léptekkel, mint a könnyű,