Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

109

1 vasgyúró hősök rázták fel tespedéséből mindig a magyart, ezek vezették hősi küzdelmeiben. Több mint félszázad múlt el e dicső küzdelem óta. Hosszú út a mi történelmünkben, a melyen fájdalmak, nélkülözések, mellőztetések közepette haladt néma lemondással a kesergő nemzeti Géniusz, a míg a szabadságharcz Golgothájától a megengesztelődés Gosen földjéig eljutott. Több mint félszázad surrant el az idők szárnyán, a míg a korszellem hajnala megvirradt. Megvirradt, hogy háromszázados alkotmánysérelmeket orvosoljon, ú j jogrendet teremtsen, új életet osztogasson a szegény magyar népnek. Mert mint egykor Sieyés abbé, mi is kérdezhetjük, hogy mi volt idáig a magyar nép? Semmi! S mi akart lenni'? Valami! Márczius Idusán nyújtott először kezet a populus Verbőczianus, a magyar nemesség, a misera plebs contribuensnek, a szegény magyar népnek, melynek tenyerét az eke szarva kérgessé tevé. Április 11-én nyújtott kezet a magyar nemzetnek a magyar király, midőn törvényeit szentesítette. Márczius 15-én született meg a szabadság, április 11-én keresztelte meg a magyar király. Nagy napok ezek, méltók reá, hogy emléküknek néhány perczet szenteljünk a kegyelet oltáránál. * Az egyenlőség, testvériség, szabadság eszméinek nevében kitört párisi forradalom híre Bécsen át Pozsonyba, majd Pestre ér. S a míg a pozsonyi •országgyűlési küldöttség Bécsben a nádor vezetése alatt felelős magyar minisztérium és az új reformok kieszközlésén fáradozik, addig fölkel Pesten a nép. Beköszönt márczius idusa. A pesti ifjúság vágyai csakhamar túlszárnyalták azon reform-terveket, melyek a pozsonyi országgyűlésen készültek; nem elégedtek meg ők azzal, hogy az ország jogai biztosíttassanak, ők a kedvező körülményeket gyökeres átalakításra kívánták felhasználni. Szocziális téren is akarták gyámolítani a törvényhozást. Az ifjúság vezérei, kik között ott látjuk Petőfit, a lánglelkű költőt, rajongó hazafit, Jókait, Zrinvit, Vasvárit, egy 12 pontból álló peticzióba foglalják a nemzet követelését és márczius 15-én, Julius Caesar és Atilla halálának s a magyar szabadság megszületésének napján menydörgő helyesléssel fogadják meg, hogy azok kivívására életüket és vérüket áldozzák. Majd megzendül a nép dalnokának, Petőfinek velőtrázó szava, megszólal halotttámasztó dala, a Talpra magyar! s esküjét utána esküszi az ifjúság, az egyetemi fiatalság, a polgárság, utána menydörgi újra meg újra az esküt, ..míg meg nem ittasult tőle s lelkének minden porczikája el nem telt vele a századok óta nélkülözött szabadság édes