Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

47 eredményre is hivatkozhatunk, a mennyiben az 1885. évi országos kiállításon az oktatásügyi pavillonban a budapesti VII. kerületi állami főgymnasium be is mutatott egy ilyen, elsőnek nevezett philologiai múzeumot. Köpesdy Sándor egyebek között a múzeumot is ismertetvén,

1 míg a szemléltető taneszközöknek a kiállításon feltüntetett gyér számából általában a középiskolák ily nemű felszerelésének hiányosságára következtet, addig a nevezett intézet gyűjteményét csinosnak és érdekesnek találja. Ide vonatkozó szavai: ,,A három részre osztott nagy szekrény középső részében látjuk a görök istenek, istennőknek, Homeros Iliásának főbb alakjait fegyverzettel feltüntetve egyszersmind a görögök harczolásának módját is. E 12 -20 cm. magas, szigorúan ókori emlékek és leírások nyomán terracottából készült szobrokat, kocsikat és felszerszámozott lovakat Wahliss Ede készítette Bécsben. Fölöttük, valamint a két szélső oldal felső részeiben is ókori nevezetes személyeknek és tárgyaknak az eredeti maradványról vett photographiái vannak. A szekrény baloldalát római tárgyaknak a nemzeti múzeumban készült igen hü másolatai töltik be; onnan valók a jobb oldalon lévő római pénzek, pecsétnyomók másolatai is; az ugyanezen részen álló korinthosi, ioniai oszlopfőt s egyéb jellemző gypsöntvényt, részint a bécsi, részint a berlini múzeumból hozatták; felemlítjük még a Köpesdy S. vezetése mellett, a rajzoknak és leírásoknak teljesen megfelelőleg itt készült ,,Fasces"-t és a Bauer József tanár készítette s a tanintézet philologiai múzeumának ajándékozta ,,Balista"-t, római dárdavető gépet." Ezen kívül még néhány tanintézet egy-egy figyelemre méltó szemléltető eszközéről szól elismeréssel. Igen gondos és alapos tanulmányozásra vall Dömötör Lászlónak a helyi múzeumokra vonatkozó czikke,

2 mely „az ipar, műipar, építészet, szobrászat és festészet kellő méltatását illetőleg hívja fel figyelmünket, nevelési politikánk alapos re formálására." 0 az általános műveltség feltételeit a szép minden irányú feldolgozásában találja. Azt sürgeti, hogy a középiskolát végzett ifjú a harmonious műveltség színével saturálva lépjen ki az élet iskolájába. A görög ember életét hozza fel például, a ki napi tanulmányai bevégzése után fenmaradt összes idejét a testgyakorlásban és az őt minden oldalról környező művészi dolgok és tárgyak szemlélésében tölté el. Ezzel s a régibb kor irányával szemben éles színekkel ecseteli a jelenkor czélját és törekvését. Mostani művelődésünk czélja — jegyzi meg többek között — a „jómód." „Korunk uralkodó szelleme az industralis, tudományos demokratia, jelleme a műveltség tényezői iránti felületesség. Ez állapotok az emberekben megfelelő szükségleteket, bizonyos képességeket teremtettek s az érzelmek sajátságos módozatait fejlesztik ki. Az ész nél1 Középiskoláink az 1885. országos kiállításon. 0. K. T. Kl. XVIII. évf. 10. sz. 4 A helyi múzeumok fontossága a nevelésben. Aradi kir. főgymn. Értesítő. 1887.