Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

42 VII. és VIII. osztályú tanulók számára rendkívüli művészettörténeti előadások tartása iránt.

1 A czikkíró helyesli a min. rendelet intézkedését annyiban, hogy abban ,a vidéki művelődési centrumok létesítésére irányuló törekvést" látja, de nem helyesli didaktikai szempontból, mert, szerinte, az a módszer, melyet a rendelet megjelöl, teljesen kívül esik a középiskolai tanítás methodusán és föltétlenül hibáztatandó. Megmondja az okokat is, hogy miért. Először is, nézete szerint, a legtöbb előadó tanár valószínűleg gonddal és alaposan kidolgozott felolvasást fog tartani, melyből csak egy óra alatt is annyit lehet hallani, hogy — tekintettel arra, miszerint a hallottakat sohasem kérik számon, az előadásokra pedig még az önszántából beiratkozó sem köteles eljárni, — nagyon kétséges, vájjon megemésztheti-e a hallgatóság a 12 órában felölelt s mindenesetre szélesebb alapon kidolgozott művészettörténeti anyagot"? Másodszor az ilyen módszer azt eredményezheti, hogy a tanuló megszokja a tanár előadását olyannak tekinteni, a melyet neki figyelemmel hallgatni s róla számot adni nem kell. Harmadszor az ilyen előadások révén a nagy városok középiskoláinak ifjúsága olyan kedvezményekhez jut, a melyekben a kis városi középiskolák nem részesülnek. Ilyen és más ezekhez hasonló észrevételekből a következő consequentiát vonja le: „ezen előadások az ifjak művészeti ismeretét rendkívüli kis mértékben emelhetik, a figyelem fokozása és a fegyelem eró'sbítése tekintetében meg épen káros hatásúak lehetnek." Ö tehát a kitűzött czél elérésére más módot ajánl. Minthogy a poétika tanára az elmélet tárgyalásában „a szép formáinak ismertetését és a művészetek jellemzését — vagyis az általános és részletes aesthetika alapvonalait — előre szokta bocsájtani", legtermészetesebb, úgymond, „a tantervnek czélunk elérésére kínálkozó ezen intézkedését az eddiginél nagyobb mértékben kihasználni . . . hasonlóképen tárgyaljuk azután a térbeli három testvérmüvészetnek: a műépítésnek, képfaragásnák és képírásnak műfajait, lehetőleg a magyar művészetben 1 A jelzett számú min. rendelet szó szerinti szövege: „A rendelkezésem alatt álló állami és királyi középiskolák egvnémelyikében a folyó tanév hátralévő részében rendkiviili művészettörténeti előadásokat óhajtanék tartatni a VII. és VIII. osztály tanulói számára. Felhívom a tankerületi főigazgatóságot, hogy a tankerületében lévő állami vagy királyi középiskolák közül jelöljön meg egyet, hol ilyen, 12 előadásból álló eyclust meg lehetne tartani, még pedig lehetőleg vetített képek vagy általában szemléltető eszközök segítségével s jelölje meg egyúttal azt a tanárt, kire ily előadások tartása bízható volna. Tekintettel arra, hogy a fenforgó czélra csak korlátolt javadalommal rendelkezem s hogy ennélfogva nem minden tankerületben lesznek művészettörténeti előadások tarthatók, továbbá figyelemmel arra, hogy csak az összes főigazgatói jelentések beérkezése után kívánom az illető intézeteket véglegesen megállapítani, jelen felhívásom kizárólag a tankerületi főigazgatóságnak szól s ezen ügyben a tanári karok egyelőre meg nem kérdezendők."