Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

28 A közvetett művészeti oktatás tananyagában három tömeget külön­böztet meg: a történelmit, a nyelv- és irodalmit, végre a mathematikait és természettanit. Kifejti, hogy mind a három szoros, de természetesen más •és más vonatkozásban áll a művészethez. 1 Míg a történelmi oktatás a művészet tárgyához van szorosabb vonat­kozásban, addig a nyelv- és irodalmi oktatás inkább a művészet formális •oldalát tünteti fel különösebben. 2 A nyolczvanas években már nagyobb hullámokat vetnek a művészeti •oktatás kérdésében felszínre hozott és melegebb érdeklődéssel kisért küz­delmek. Fenyvessy Ferencz az 1887. február hó 19-iki országgyűlés köz­oktatásügyi vitája alkalmával csípős éllel színezett felszólalásában 3 elszomorító ténynek tekinti, hogy a középiskolák falai közül kikerült ifjak többé-kevésbbé tudják ugyan a hősök és hadvezérek csatáit, de a bemagolt tudákosság mázának levakarása után legott szembetűnik a magasabb iskolák iránt való teljes érzéketlenség. A mai fiatalság, úgymond, valóban alig tanul valamit arról, a mi — Trefort miniszter szavaiként — nemcsak szépíti az életet, hanem valódi nevelési eszköz a szó legnemesebb értelmében; a mi neme­síti az izlést, szabályozza, tisztítja a phantáziát s ez által jótékonyan hat az erkölcsi fogalmakra és érzelmekre. Mondanunk sem kell, folytatja tovább, hogy a képzőművészetről van szó. Ennek az iskolákban helytelen elhanya­golására történt a Házban jogos utalás. Kinyilvánítja, hogy a tanrendszer kevés érzéket tanúsít a képzőművészet iránt. Hiába akkor a minden oldalról való támogatás, ha már az iskolában lini Agrippina ajánlandó. A domborművek közül leginkább szükségesek : valamely attikai sírdombormű, a Parthenonról vett egy tábla, a Louvreben levő Ara Borghese vagy a capitolini Puteal. A dombormű önálló képpé is nőtte ki magát, milyenre legjobb a müncheni glypthotekben levő koporsó, mely Niobe mondáját ábrázolja. Ehhez kell fűződni azután a magyarázó oktatásnak, mely a szemléletet bonczol­gatja és történelmi és ideális vonatkozásaira visszavezeti. Magyar Tanügy. 1873. 139. s köv. 1. 1 A történelmi oktatás feladatául azt tűzi ki, hogy ez az embert az egész embe­riség gazdag környezetébe helyezze, megmutassa a cselekményeket, mint a kor gyú­pontjait, összefüggésükben; kimutassa azon erős lánczot, mely az eseményeket a törté­nelem egyes alakjaihoz fűzi ... A művészi eszmék nagyrésze, úgymond, a történelemből vétetett; a görög mellszobrokban, az újabbkori arczképekben életet és közvetlenséget nyernek a főbb történelmi alakok. A kereszténység benső története nincs-e megkapóan kifejezve Krisztusnak, Máriának s az apostoloknak ábrázolásában. M. T. 144—145. 1. 3 E tekintetben Lessing Laokoonjára hivatkozik, melynek magvát épen a képző­művészet s a költészet összehasonlítása képezi. Végre a matheinatikai és természet­tudományi oktatás is hatni tanítja a növendéket, midőn őt bevezeti a külvilágnak nem­csak gazdagságába, hanem.szabályosságába is. Míg a művészi rajz tekintettel van a látás subjectiv feltételeire és psychologiai procegsusokra támaszkodik, addig a tudományos tárgyalás ezektől megszabadítani igyekszik a demonstratiót, hogy a tünemény lehetőleg .meztelen anyagiságában álljon a szem előtt 3 Budapesti Hirlap, 1887. 51. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents