Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1899

23 világ megkapó eszméit feltüntető s irodalmi feldolgozásból megteremtett tisztán ideális, képzeleti alakoknak a szemléltető oktatás kapcsán való realizálására festészetben, építészetben és szobrászatban, vagyis a pusztán eszményi motívumokon felépült humánus nevelés-oktatás rendszerének oly­nemű kiegészítésében, hogy az életerős alakot öltvén, teljes szerves egészet képezzen: a rationalis rajzoktatásnak rendes studiumul való alkalmazásá­val az első határozott lépést Eötvös báró tette meg. Sőt egyenesen ki jelenti, hogy e tekintetben a kezdeményezés dicsősége Magyarországot illeti meg. Nem czélunk a rajzoktatás fejlődésével tüzetesebben foglalkozni, csupán csak utalunk arra, hogy a rationalis rajzoktatás megalapításának nagy sze­rep jutott az új, reálisabb alapon nyugvó oktatási rendszerünk kiépítésében. Nevezett czikkíró kimutatja, hogy a pusztán formai alakítás, az úgy­nevezett graphicus „lerajzolás", másodrendű dolog. A rajzoktatásnak az aestheticus képzést kell érvényesítenie, hogy „az általános izlést nemesítse látható műalakok segélyével." „És míg a classicus olvasmányok ezen czélt belső, közvetett úton akarják realizálni, a mi, mint a tapasztalás mutatja, teljesen sohasem sikerült, addig a rationalis rajz­oktatás a formai tökély felfogására szemléleti módon vezet és természetes úton iparkodik feladatát megoldani." Majd a szép idomok tanulmányozására térvén át, kimutatja azok külső és belső értékét s ebből ama következtetést vonja le, hogy a rajzoktatás nemcsak oktatási, hanem nevelési értéket is képvisel. Más tárgyakkal való közös viszonyáról szólván, többek között ezeket írja: „Ismeretes dolog, hogy a képzőművészet legremekebb példáit a clas­sicus népek hagyományozták nekünk ... Az okszerű rajzoktatás legtökéle­tesebb anyagának mindenkor a görög és római remekműveket ismerték és minden jóravaló tanmenetnek mai nap is ezek a legkiválóbb példái. A rajz­oktatás tehát a classicus népek eszmekörében mozog és szellemi vívmá­nyaival foglalkozik ... És mivel a humaniórák nevelési hatása tulajdon­képen a classicus népek fenséges eszméinek megértésében és megkedvelésében rejlik, ezek remekíróinak feljegyzésein kívül megmaradt műemlékeiken, tem­plomaikon és emlékházaikon, szobraikon és festményeiken, házaikon, búto­raikon, legapróbb ékítési eszközeiken, szóval állami, nemzeti, vallási és politikai, családi és egyéni felfogásuk megannyi characteristicus jellem­vonásaiban nyilatkoznak, sőt eszményi képzettségök tanúskodó emlékei gyanánt szolgálnak: igen világos, hogy a rajzoktatásnak e remekkor eszméi­nek keltő megértésére a classicus remekírók taglalásával együtt kell haladnia." Értekezése további folyamán a szabadkézi rajz előnyéről szól a mér­tani felett, a műizlés fejlesztése tekintetében; majd a tudomány és művészet terére csapván át, kijelenti, hogy „korunkban nemcsak tudományos tekin­tetben kezdünk számot képezni a müveit nemzetek sorában, hanem a művészet terén is jó nevet vívtunk ki magunknak. Mai nap a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents