Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

74 megírja bátorító szózatát, csatakiáltását evangeliumi magyarázatának első része előtt az ország főpásztorailioz. Czíme ez: Telegdi Miklós, az esztergomi egyházmegye prépostja az Istentől és a Jézus Krisztustól a magyarországi püspököknek kegyelmet és békét kér.

1 Nagyon nehéz dolog — írja Telegdi — a szent tudományoknak értelmét kinyomozni, vagy ha ezt véghezvittük, csalás és tévedés nélkül megmagyarázni. Mert sokan nemcsak a nép alsó rétegéből vetették el az igaz hitet maguktól, hanem a tudományosan képzett férfiak is kijátszották. A nép csaknem minden tant elhanyagol és a rájuk rótt büntetésekkel iparkodik a tanítóktól szabadulni. Vájjon pedig mi annak az oka, hogy Isten, a mi végokunk, a nagy természet alkotója kijelentést téve Izrael népének, törvény útján szentesíttette, hogy az állat, mely a hegyet hozzá közeledve megérinti, nyíl által veszszen el'?... Semmi más, mint az, hogy az Isten sok jellel figyelmezteti az embert: ne törekedjék a nála magasabb dolgok után és senki bölcsebb ne legyen, mint a mennyire szükséges. Legyen bölcs a józanságig. Ezzel Isten a műveletleneket és gyengéket figyelmezteti, hogy ne merészeljék az isteni kijelentések titkait tudatlan értelemmel vizsgálni, a bizonytalant a biztos, a könnyebbet a nehéz, az emberit az isteni helyett értelmezni és terjeszteni. A miért is már régen gond fordíttatott az isteni törvényről szóló kérdések megszabására és az egész dolog azokra bízatott, kiknek tiszte a szent iratokat értelmezni és a belőle keletkezett viszályoknak véget vetni. A mi vallásunk régi idő óta szentesítette, hogy annak, a kit felveszünk és küldünk, meg legyen a maga működési tere, a ki pedig küldetéssel nem bír, legyen az tudatlan, vagy tudós, a legsúlyosabb rendelettel zárjuk ki az egyházból. Ezért a mi egyházunk, mint a katonáknak jól rendezett csapata, megalkotja szolgáinak méltóságban és hatalomban különböző rendjét. Oszoljon meg bár a tisztség, de azért a hatalom birtokosai között szoros összefüggés van, megtartva mindenki tiszteletreméltó hivatalát, hűen és szerényen munkálkodik. Ki nem látja, hogy a doktorok tekintélye az egyházban a legfőbb és tiszteletünk irántuk a legnagyobb. A hivatalt választás és rangfokozati különbség nélkül senki sem gyakorolhatja. Ha küldetés nincs, hogyan lesznek a tanítók, ha hiányzik a hivatás, mikép történik a küldetés. A tanítók, mint Áron választassanak ki, mint Moyses igazuljanak meg. Szent Pál előjogát az égtől nyerte, de azért a kézfeltevés hatalmát mégis elismerte és ezzel az emberi megerősítést szükségesnek tartotta. Fontolják meg a mostani zavaros idők tanítói, hogy a hirdetésre jogot nem kaptak. De ők ezt nem teszik, megvetik az egyház elöljáróinak jogát, saját maguktól bátran és helytelenül vállalkoznak az egyházi tisztségekre és mielőtt küldetnének, már szolgálnak. Mindezeket nekünk, nagytekintélyű főpapok, meg kell fontolnunk, mert kiválóan minket illet az írás ezen szava : Vigyázzatok az egész nyájra, melynek élére titeket püspökül a Szentlélek állított, az egyház igazgatására. Ezért senki 1 Meg van kéziratban is az esztergomi egyházmegyei könyvtárban. Palkovicsféle kézirat.