Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

68 papot törvénybe fogja a törvényszékek alatt kiállított hamis privilégiumért és a hamis tudományok terjesztéséért.

1 A hamis tudományok terjesztése hfltlenségi eset volt a káptalannal szemben. A XVI. században előkelő állású férfiak legtöbbször a haszon kedvéért többször cserélnek zászlót, változtatnak politikát, azért az 1559-iki pozsonyi országgyűlésen törvényt kellett hozni a hűtlenségi esetek nagy száma miatt. A királyok az ilyeneknek javait minden törvényes eljárás megindítása nélkül lefoglalták. A politikai hűtlenségre megszabott eljárást alkalmazták Telegdi és Garai val szemben is. Az ügy a két ellenfél között egészen elmérgesedett. A káptalan, ha nem szerette Verancsicsot vallásos mérséklete miatt, nem igen rokonszenvezett Telegdivel sem, nz érsek egyik legkedveltebb emberével. Ezt a káptalant Verancsics így jellemzi : „Híre jár, hogy ebben a testületben minden titkos gyűlölettől ég. Sokan több gondot fordítanak a magán boszú kielégítésére, mint az állam nyugalmára, mint a szervezetre. Fel kell indulnunk, látva, hogy bennetek semmi buzgalom, semmi odaadás nincsen. A vallásos és istenfélő embereknek bennetek semmi jele, semmi nyoma. Ti vagytok egyedül más emberek tanítói és az égből kétszeres talentumot nyertetek, mégis jobban a földiek, mint az égiek után sóvárogtok. Pedig ha a jámbor életnek jellegétől meg vagyunk fosztva, ne áruljuk el azt legalább az újhit követői előtt, kik tőlünk már az istenigének tanítását sem akarják elfogadni."

2 Verancsics Telegdi és Garai ügyét nagy érdeklődéssel kisérte és 1571. január 0-án köszönetet mond Zazy Andrásnak, hogy arról kedvezően értesítette. Segít rajtuk tehetsége szerint és az 1572. február 24-iki országgyűlésen sikerült a pernek véget vetnie. Telegdi tisztán került ki ebből a zavarból is, mert 1573-ban érseki helyettessé nevezik ki. A hűtlenségi és hamis privilégium kiállítása czímén Telegdi és Garai nyakába akasztott per merőben különbözik az elhiresztelési esettől és okát Telegdire nézve a legnagyobb valószínűség szerint a nagyprépostság adományozásában találja. Ez a négy év a hitvédő Telegdire valósággal a megkísértés, a szenvedés ideje volt. Ellenségei minden oldalról feléje törnek, de nagyúri pártfogója, Verancsics, nem hagyja elveszni. A veszedelmet elhárítva, nyiltan kiáll a síkra és tizenhárom éven keresztül élete utolsó leheletéig lankadatlanul harezol azon zászló alatt, mely alá esküdött. Verancsics 1573-ban halt meg. A hazát és az egyházat a legnyomorultabb viszonyok között hagyta maga után. 1572-ben vállára tették a helytartói tisztet s a reá nehezedő egyházi és politikai terhektől leroskadt. Halála után az esztergomi érseki szék a hazának és a katholicismusnak legnagyobb kárára huszonhárom éven keresztül betöltetlen maradt. Ez volt egyik nagy oka a katholicismus siilyedésének s később a nagynevű Pázmány is a protestantismus elterjedésének legfőbb okát a prímási szék üresedésének tudta be. 1 Országos levéltár. 2 Szalay-Venczel. Id. m.