Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

5G Telegdinek zólyomi főesperessé való kinevezése a tridenti zsinat harmadik iilésí 'rc esik. I \ . Piusnak 1562. január 18-án annyi követet és püspököt sikerült összegyűjtenie Tridentben, lxogy a már kétszer félbeszakított zsinatot harmadszor is meg lehetett kezdeni. A tridenti zsinatnak czélja volt az egyházat fejeiben és tagjaiban újjáalkotni, a szakadást megszüntetni. Mindenekelőtt terve volt az egyház belső reformját hitágazatok és fegyelmi határozatok alapján létesíteni. Ferdinánd különös figyelembe részesíti a zsinatot és követei által sürgeti, hogy fontosabb kérdésekben minél előbb határozzanak. A tridenti zsinat a Krisztus szavaira és az apostoli hagyományokra alapított tant tisztán megmagyarázza, melyet azután a papoknak és a népeknek zsinórmértékül állítanak fel. A megjelentek véleménye szerint a népeknek elfogulatlanul szemök elé kell állítani azt a tant, .melyet a különféle felekezetek vallanak. Ki kell mutatni, mi bennök a jó és mi a rossz. Küszöböljenek ki az egyház szertartásaiból minden babonás és megbotránkoztató vonást. Törvényeket szab a püspökökre és az államügyekbe való beavatkozásukat szűkebb korlátok közé szorítja. Meghatározza teendőiket a zsinatokra nézve, tárgyalja a székhely kérdését. Heves vitát keltett azon kérdés, vájjon isteni törvény-e, hogy az úrvacsorát két szín alatt osztogassák. Draskovics, a császári követ, Ferdinándnak kívánságát huszonhét pontban nyújtotta át a pápai követnek, melyek közül a legfontosabbak ezek: A zsinat vegye tekintetbe Magyarország kívánalmát és az úrvacsorát két szín alatt osztogassák. Alkossák újjá a pápai udvart s haragot előidéző felmentvényeket ezután ne osztogassanak. A kolostorok a püspökök alá tartozzanak. A püspökök ezután no helyetteseikkel végeztessék teendőiket, látogatásukat pontosan végezzék s a zsinatot minden évben tartsák meg. Az emberi intézmények sokaságát kevesbíteni kell. A breviárium és a missale tisztáztassék. A positiv jog kívánalmaiból engedni kell és nz úrvacsora kérdésében a nemzetek kívánalmait vegyék tekintetbe. A böjt szigora enyhíttessék. A papi tisztségek adományozásában a jövőben nem kell egy nemzetnek sem kedvezni. Lelkére köti a püspököknek az iskolák építését, a hittudósok nevelését. Az egyes országokban elpusztult püspökségek helyébe újakat emeljenek a gazdagabb szerzetes házak adományaiból. A világi czélra használt egyházi javakat vegyék vissza.

1 Ezeknek a jogos kívánalmaknak szemügyre vételéből levonhatjuk a következtetést az egyház állapotára. Különösen hű képe a magyar viszonyoknak, mert az indítvány szerzői valószínűleg Staphylus Frigyes, Oláh Miidós vagy Draskovics roltak. A magyar követek a hit bensőségének emelésével a szigorú elveket azon jobb jövő érdekében akarták enyhíteni, hogy ezáltal az elpártoltakat a régi táborba sikerül visszaszerezniük. Tagadhatatlanul a tridenti zsinat készíté elő az egyház újjáalakulását, de az is bizonyos, hogy a római kúria szűkkeblűsége tömérdek bajt hozott az egyes nemzetekre. 1 Kessler, id. m.