Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

Kitűnő érzéke van a hosszú, latin mondatok egyszerű, találós visszaadására. A megfelelő helyes magyar kifejezést könnyen megtalálja. Milyen szépen fordítja a simul adoratur-t, egyetembe imádni-val; az intercessio-t esedezés-sel; a genitrix vitae nobis exstitit-et örök életünk szerzőjével; az occupatio servilis-t, külső foglalatossággal; a studere-t, erőlködni-vel; a rei alienae participatio-t, gonoszul keresett marhával. A piacet nála kellemetes, a quae propter Deum homini exhibetur, kivel engedünk Istennek emberért. A caro spiritui non subiiciatur, a test a lélek ellen ne rugdalózhasson; a malum fugere et a peccato declinare egyszerűen csak megoltalmazni; omni invidia, aemulatione et cupiditate , vivamus, irigység nélkül éljünk, quarto és postremo, negyedszer. Telegdi katekizmusa nyelv tekintetben a legjobb összes művei között. Egypár latinismusát nem számítva, ma is élvezetes. Mondatai valóságos aranymondatok. Mély értelemben fogja fel Canisius katekizmusát, s azon felülemelkedve, lehányja róla a fölösleges sallangot, azért műve jobb, mint Canisiusé. Már itt mutatkozik az egyházatyákra való hivatkozás szeretete, a magyaros észjárás és a nevelői tapintat. Mintha csak a magáét adná, annyira hatalmában van a krisztusi tannak, az előszó és végszó a tartalommal nyelvbelileg teljesen megegyez, s ha nem jelezné művén a fordítást, az olvasó ítéletét könnyen megvesztegethetné. Telegdi fiatalságának aranyos zománczát mutatja e mű. Mikor ezt készítette, maga is fiatal, üde kedélyű volt, mint a gyermekek, azért műve természetes. Mikor ezt irta, huszonhatodik évét járta, elméjét még nem tömte meg az egyházatyák és a szentírás véghetetlen számú idézeteivel, magyaros nyelvét még nem fertőztették meg latin nyelvű olvasmányai. Ezek a sajátságok Canisius művének magyar nyelvre történt átültetését, a nagyszombati iskola pompás kis magyar tankönyvét nyelv tekintetben a XYI. század elsőrangú munkái közé emelik. Az átdolgozáson kivül van Telegdinek még egy más érdeme. Katekizmusának több fejezete átment a későbbi korba és idő leforgásával a köztudatba. Összevetésünkben használtuk a baseli másodlatot és Canisius kátéjának két latin kiadását. Az egyiket párhuzamos héber és görög szöveggel Mayr György adta ki

1 1622-ben; a másik meg Kalocsán jelent meg 1883-ban, Bányik Ignátz kiadásában.

2 Ez utóbbi a végén már új részeket tartalmaz, a héber szöveget azonban már elhagyja. Mayr kiadásában a szöveg nem változott, mert a jezsuita rendfőnök engedelmével készült a könyv és a szerzőnek czélja, saját bevallása szerint, csak a párhuzamos görög- és héber szöveg elkészítése volt. Meg különben is, ha Bányik kiadásában a latin és görög szöveg három századon keresztül egy betűt sem változott, annál kevésbbé változhatott az meg Mayrnál hatvan év leforgása alatt. Telegdi előtt tehát műve készítésénél az a szöveg feküdt, melyet mi is az összevetésnél használtunk. 1 Mayr. Petri Canisii societatis Jesu theologi eatechismus Catholicus, cum interpretatione Graeca et Hebraica. Dilingae, 1622. '' Mayr-Bányik. Beati Petri Conisii societatis Jesu Catechismus Graeco—Latinus. Colocae, 188:!.