Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

4G A hitszónok eltávozása után Telegdi a fiút újból megdorgálta és megfenyítette. Erre az erősen megfenyített fiú a városi tanács elé vitte ügyét. Panaszt emelt mestere erős bánásmódja és szigorúsága miatt, melyet — a fiú vallomása szerint — Telegdi az intézetnek több növendékével is éreztetett. Nevezetesen •egy özvegy asszonynak a gyermeke szintén panaszkodott miatta Velekinus György kanonoknál. Eibl Yolfgang ügyének megvizsgálására a tanács három választott egyént küldött ki.

1 Vájjon volt-e a fiú panaszának alapja s mit határozott a tanács, arról az adatok hiánya miatt semmit sem szólhatunk. Mindenesetre azonban érdekes episod Telegdi tanítóskodási éveiből. Ha az adatnak teljesen hitelt nem adunk is, annyit azonban levonhatunk belőle, hogy Telegdi szigorú volt a gyermekek iránt. Szigorúságára szükség is volt s tettét, a melyet a feljegyzés túlozva ad elő, nem szabad a mai műveltnek nevezett kor neveléstani iránya szerint elbírálni. Mert, ha nehéz a nevelő tanár pályája ma, mikor társadalmi műveltséggel dicsekedünk, mennyivel fáradságosabb lehetett Zápolya öldöklő századában. Hiszen a kor embereinek jogi és erkölcsi fogalma oly alacsony színvonalon állt! Telegdi erélyes tanítója volt a nagyszombati intézetnek, de szigorúságát jósággal és szeretettel párosította. Mert lehetetlen, hogy az a meleg hang sugározzák ki olyan férfiú Katechismusának előszavából a nagyszombati tanuló gyermekek iránt, kinek képét csak az elbeszélt eset után próbálnék megrajzolni. E műve előszavában a kis gyermekeket szerelmes fiainak nevezi s czélját, törekvését szépen fejezik ki szavai: „Nagy szorgalmatossággal igyekeztem mindenkoron azon, hogy nemcsak tanultságtokban, hanem a keresztény hitnek vallásában is vezéretek lennék." Szinte hihetetlennek is tetszik, hogy az a szelíd Telegdi, ki hatalmas szókimondó ellenfelével, Bornemiszával szemben annyi kíméletet tanúsít, kinek műveit inkább szelídség, mint haragvó, pattogó hang lengi át. a gyermekek iránt ilyen kegyetlen eljárást tanúsított volna. Vezére, barátja, igazi atyja volt annak az ifjúságnak, melyet érseke, Oláh Miklós bízott gondjaira. A nagyszombati iskolának gyümölcse első kis munkája. Telegdi a szükségtől kényszerítve aránylag fiatalon, huszonhétéves korában veszi kezébe az írói tollat. Elöljárója parancsa, a szükség nyomasztó kényszere, nemes törekvése mind közreműködnek arra, hogy a jezsuita Canisius katekizmusát zengzetes magyar nyelvre lefordítsa. Bécsben 1562-ben Hofhalter Rafael könyvsajtójában jelent meg: „A K ereszténységnekFundamentomiról valórövidkönyvecske. Ki az Szent Írásnak, k ü 1 ö m b-k ü 1 ö m b h e 1 e i b ő 1, k e r d e s es felelet kep pen iratta tot es Telegdi Miklós mester altal, Deac nyelvből Magyar nyelvre ford itató t." Munkáit következőképen osztályozhatjuk. Van neki egy átdolgozott műve: Canisius katekizmusa, három vaskos evangeliumi magyarázat, három vitázó mű. két szertartás könyv. Ezeken kivül részes a magyar törvények összegyűjtésében. 1 Nagyszombati városi levéltár.