Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

41 nesen ii királyhoz folyamodnak, hogy elhagyott apátságok, megürült szerzetesházak javait az iskola ezéljaira, tudós férfiak tartására fordítsa. Törekvésök azonban az udvari kabinet akaratán hajótörést szenvedett. Az iskola alapításának ós gondozásának tiszte tehát kizárólag a főpapoké, főuraké és városoké maradt. Magára Oláhra szakadt a nagyszombati gymnasium gondozása s Telegdi ennek a nagyszombati intézetnek tanítója, azon kevesek közé tartozott, kik a katholikus tanügynek a XVI. században buzgó munkásai voltak. Oláh 1558. február 20-án adja ki a nagyszombati iskola igazgatásának új rendjét, ezen a czímen: Modus et Ordo Regen dae Scholae Tyrnav i e n s i s.

1 Azon érveléssel, hogy a káptalant részint az istentisztelet, részint a javadalmak kezelése úgy is eléggé megterhelvén, az iskoláról kellően nem gondoskodhat! k, leveszi válláról az iskola gondozásának tisztét. Elrendeli, hogy a jövőben a prímás és a káptalan együttesen ápolja az iskolát. Nevezetesen három tagot választanak a káptalan kebeléből, kikre az iskola összes anyagi és szellemi részét rájuk ruházzák. A szabályzat szerint az iskolának van egy főfelügyelője (praefectus), három tanítója (magister) és több segédtanítója (collaborator). A főfelügyelő egyszersmind tagja az esztergomi káptalannak, kinek a mestereket és a segédtanítókat ellenőrizni szigorú kötelessége. A tanítókat alkalmazás előtt az esztergomi káptalan három tagja vizsgálat alá veszi s csak azon esetben erősíti meg állásukban, ha őket alkalmasnak találja. Ezeknek a tanítóknak orthodox katholikusoknak kellett lenniök, kikhez az eretnekségnek még a gyanúja sem fér. A tudományokban és a jó erkölcsökben semmi kívánni valót ne hagyjanak hátra. Tekintsünk csak bele ebbe az iskolába, vizsgáljuk az oktatást. Az iskola hü képe a kornak, szelleme, tanmenete sok mindenre világot vet. A rendtartás értelmében a tanulóknak a kórusba való belépéséről az igazgató és nem a főfelügyelő gondoskodik. Az igazgatónak jártasnak kell lennie a magyar nyelvben és mint az első osztály főnöke, tanítja a latin nyelvet, Ciceró leveleit, Terentiust, Vergiliust, Caesart, vagy más latin szerzőt értelmez. A másik tanító a görög remekírókból ad elő és az előadottakból mindennap kikérdezi a fiúkat. Ugyanez tanítja a dialektikát is. A harmadik tanító a rhetorika mestere, de tanít mellette latint és görögöt is és ha ért héberül, erre is oktatja a fiúkat. Gondoskodik az iskola a zenei képzésről is. Erre a czélra a mai tanítási rendszerrel homlokegyenest ellenkezően, a reggeli órákat használják fel. A zene előadójának kötelessége volt előírás szerint az egyházi ének mellett a világit is tanítani. A reggeli órán kivül az énekre még más szabad időt is felhasználnak. A segédtanítók oktatják a fiúkat az írásra, olvasásra, latinul és görögül ejtegetni és hajlítani, fő foglalkozásuk azonban arra irányul, hogy a fiúk szorgalmasan előkészüljenek az előadásokra. 1 Esztergomi prímási levéltár.