Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1898

103 nem ismerjük: allétani (hinni); aránzok (hiszek); jó falka idő (hosszú idő); esztrágmadár (gólyamadár); dögleti (vesztegeti); íres ruha (flastromos ruha); hátravetni (megbánni) ; holtai kelve (holnapra kelve); kebzeteni (képzelni); ésmég és esmét (ismét); frissen lakik (lakomát tart) ; megliivétá (alázá); mindjárást (mindjárt); mevetni (nevetni); meghorgasit (meggyöngít); nőszni (nősülni); ösztövér (sovány) ; orczázni (pirongatni); ölgyelteni (ártani); pagona (pogány) ; pántolódni (mérgeskedni); rabotas szolga (rabszolga); ravókat (róvni, rovás); sobrákul (fonákul); sutton (szöglet); szenvedetes (töredelmes); tatája (keresztapja); testova (ide s tova); varas (piszkos) ; vaj bizony (igen bizony) ; vadnak (vágynák) ; vochora (vacsora); üressége van (ideje van); üszögös szent Péter (böjti nap). A névragokra nézve Telegdinél ból, ből-t találunk, de mindig tul, tiil van. A latin szavakat magyarosítja : credencia (hitlevél); evangelium (víg izenet); confirmatio (erősítő szentség); instructio (követségi utasítás). Különös szeretettel használja az e-t az i helyett, az ii-t pedig i betűvel cseréli fel : tanét (tanít); mives (műves). A nyilt hangzókról legtöbbször elhagyja a vesszőt és sokszor balról jobbra dűlő kis vesszőt rak rájuk : postillámat. Az e néha ee, máskor e. A cs nála mindig ch ; a j-t a szó közepén i-vel, néha y-al írja. A k a szó végén c, a g néha gy, az Íj helyesírásában Ily. A d helyett néha t-ét találunk. Az o-t háromféleképen jelöli : ö, eo és ev-vel. Az ö-t és az ii-t így jelöli : 6, ű; a betű elhagyását egy kis vesszővel : hog (hogy). A névelőre jobbról balra dűlő vesszőt tesz : á. A végzett jelent egy t-vel írja : szedegetet. Telegdi népies nyelven írt. Előadása élénk, hasonlatai gyakoriak. Nincs meg nyelvében a simulékonyság, de van benne erő és természetesség. Bihar vármegyében szívta magába, mint Pázmány a magyar nyelv tiszta szellemét, melyet sem a külföldi iskolázás, sem a latin nyelven írt munkák olvasása nem tudott lelkéből kitörülni, legfölebb hatott reá Nagyszombat és vidékének tájszólása. Nyiltan, minden habozás nélkül leírta a gondolatot, a mely felötlött elméjében, épen ezért a nyelvbeli választékosság nem sajátja. És mert e korban a nyelv erejét is a győzelem egyik jelének tartották, az erős kifejezések használatában ő sem maradt a másiknak adósa. Bornemisza nyelve is minden zamatja és festőisége és költői ékessége mellett is csak úgy hemzseg az útszéliségektől, mint Telegdié. Mindamellett Telegdi munkái nyelvöket tekintve, Pázmány művei mellé állíthatók és ma is élvezetes olvasmányul szolgálnak. Telegdi a főpap díszes hivatala erejénél fogva kivette a maga részét az ország ügyeinek elintézéséből is. A pozsonyi országgyűlésen többször megjelent, mióta pécsi püspök lett. A király és a rendek bizalma többször feléje fordul; 1582-ben résztvett abban a küldöttségben, a melyet a rendek Rudolfhoz menesztettek, hogy az országgyűlésen jelenjék meg. Ugyancsak ő helyettesíti 1583-ban a beteg Draskovics Györgyöt és helyette az országgyűlésen felolvassa a királyi határozatokat, április 8-án pedig az alsó és felső tábla között támadt nézeteltérések kiegyenlítésén fáradozik. Az alsó tábla tagjai ugyanis a létező sérelmek orvoslása előtt vonakodtak tanácskozásba bocsátkozni, erre a főrendek az alsó