Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1897

42 Nem katli. vallású ifjaink saját lelkészeiktől nyertek vallási oktatást, megjelentek egyházi ünnepeiken s lelkészeik felügyelete alatt végezték előírt vallási kötelességüket. Az iskolai fegyelmi szabályokat a tanév folytán kétszer olvastuk föl és magyaráztuk meg az ifjúságnak, miután már előbb, mindjárt a beírások alkalmával, a szülőkkel és szállásadókkal írásban is közöltük azokat. A nevelés-oktatásban szükséges egyöntetű eljárás végett a kitűzött időben megtartottuk az előírt tanácskozmányokat s az iskola szellemi és tanulmányi életére vonatkozó minden ügyben a vallás- és közokt. minisztérium által kiadott Középiskolai Kendtartást, tantervet és az erre vonatkozó utasításokat követtük. Tankönyvekiil kizárólag a felsőbb tanhatóságtól ajánlott vagy engedélyezett munkákat használtuk. A tanári személyzetben még a tanítás megkezdése előtt változás történt, nevezetesen Einda Antalt a rózsahegyi, Balogh Sándort pedig a m.-szigeti gymnasiumhoz helyezte át a kegyesrend kormánya s helyükbe Vörös Mátyás r. és Rozsa Lajos h. tanárokat rendelte intézetünkhöz, az előbbit a váczi főgymnasiumból, az utóbbit pedig a budapesti tud. egyetem bölcsészeti tanfolyamáról. A tanári testületből többen az intézet falain kiviil is érvényesítették munkásságukat. így Fekete Ipoly, Varjú János és Váradi Károly a helybeli állami főreáliskolában a latin nyelvet tanították, Timina Ödön az alsófokú ipariskolában a közismereti tárgyakat adta elő, Schandl Miklós pedig mint a meteorologiai állomás vezetője működött. Mások irodalmi munkásságot fejtettek ki. így Pap János „Semlyékeink s ezek tenyészete" czímű természetrajzi értekezést írt a Dugonics-társaság 1898. évi Évkönyvébe. Kovács ev. János több kisebb költeményt tett közzé részint a lapokban, részint önnállóan, továbbá mint biráló működött a Dugonics-társaság szépirodalmi osztályában. Zvér Endre egyházi beszédeket írt a „Hitszónoklati Folyóiratba." Váradi Károly az Alföldi Tanítóegyesületnek 1898. február 2-án Szeged város székházának dísztermében lefolyt Eötvös-ünnepén „Az iskola két főnehézsége" czímen tartott felolvasást, mely megjelent a „Népnevelők Lapja" 1898-iki 7. ós 8. számában. Külső munkatársa a „Budapesti Hirlap"-nak s a dr. Peez Vilmos által szerkesztett „Ókori Lexicon" czímű műben a római magánrógiségeket dolgozza fel. Dr. Jászai Rezső a következő czímeken közölte irodalmi működését: Emléklapok a kegyes-tanítórend történetéből. Szeged, 1897. — Limitatiók 1602., 1675. és 1686-ból. Történelmi Tár, 1898. III. — Egy levéladat a Majthénvi család levéltárához. Történelmi Tár, 1898. II. — Van-e másvilág? Magyar Szemle, 1897. 25. — Bibliás emberek. Magyar Szemle, 1897. 29. — A statisztika világából. Magyar Szemle, 1897. 43. — Csendes