Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896

10 Mária Terézia már a derengő hajnal sugarait bebocsátja hazánkba, II. József uralma alatt szépen kisüt a nap. Diadalra jut nálunk is a franczia nyelv ós irodalom. Br. Orczy, Bessenyei valódi kertészei lettek e gyenge hajtásoknak, melyek ott nőttek fel a katholikus és protestáns papok kertjében, a nemesek udvarán. II. József lelkes kebellel kezdette meg szabad eszméktől duzzadó reformjait, s odáig vitte, hogy a jobbágy vállain megkönnyebbült a toher, személye szabad lett; a polgár jobban tudott megélni az ipar ós kereskedelem felélénkülésével, a nemes pedig, ez a megtestesült gőg ós kegyetlenség humánussá lett, a főpapok és főurak engednek makacsságukból, úgy, hogy a separatio világa kialvófélben volt, tanult mindenki, a lélek fejlődött, az agy tisztult, a szív lelkesedett. E lelkesedós nőttön-nőtt, különösen az új franczia szabad eszmék iránt, noha a tűz csak lobbanó volt, mint Kazinczyé, Bacsányió; vagy elszigetelt, mint Martinovicsé ós társaié. A mellett, hogy II. József kiváló gondban részesítette a tanügyet, amely maga után vonta az irodalmi termékeknek megszületését ós azoknak szélesebb körben való elterjedését, olvasását, legtöbbet tett a szellemi haladás és az eszmei fejlődés tekintetében az által, hogy felszabadította a sajtót. Miután tehát már szellemi előnyeink ós haladási elemeink birtokunkban voltak, kérdés: megmutattuk-e, vagy legalább próbáltuk-e megmutatni haladásra képes tehetségünket, eszmei fejlődésünket a közélet, az irodalom és politikában ? E második kritériumra csak kielégítő választ adhatunk. Miután Bessenyei már megadta a jelszót a haladásra, a franczia minták után munkálkodva maga is, egyszerre lépett,elő a semmiségből a klassikus, népies, modern iskola, egyszerre érzi át a nemzet szíve, hogy ha élni akar, fel kell ébrednie hosszú szellemi tespedóséből, művelnie kell nyelvét, teremtenie irodalmat, haladni a művelt nyugattal, ha nem tud azzal, legalább az után. Erre nézve pedig nagy szolgálatokat tett a felszabadult sajtó, mely akadálytalanul hozta be az idegen termékeket, sőt a szintén egyszerre megindult magyar hírlapirodalom nem elégszik meg az átvétellel csupán, hanem lelkesedve ragadja meg a tollat, fejtegetni kezdi az egyenlőség elvét, rokonszenvez a franczia mozgalmakkal, s erősen kel ki az arisztokraták ellen. Verseghy Voltaireórt lelkesül, Virág oly időért, „amikor a dicsőség nem száll egy kézből a másikba", Bacsányi már egész forradalmár, Bessenyei Sándornak a szabadságért hevülő lelkét, erős szívverését maguknak a szerkesztőknek kell csillapitaniok ós maga a szerény szerzetes, Benvák az idegen nemzetek jogos mozgalmaira hívja fel nemzete tekintetét.

1 1 „Rajta magyar mit akarsz? van példád, nagyra mehetsz most, Boldog időt s utat franczia, belga mutat. Franczia, belga indít, nem mész ? Készen van a sírod Mely eleven tetemed vetve gödörbe tegye!" L. Takáts S. Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Budap. kegy. r. főgymn. értesítő. 1890—91. 149.