Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896

17 országnak minden tartományába küldött

1 és melyet a német lapokban hiába keresünk. Yan ugyan tudomásunk egy ily a provincziákhoz küldött levélről, melynek alaphangja ós ezélja azonban épen az ellentétje az előbbinek, s a mely a provincziákat igen szép csendes modorban és fájdalmas lélekkel inti a nyugodtságra ós békességre.

2 A lázadás fokozódó heve, a király rettegése, tanácsosai tanácsai végre rábírták a királyt, hogy maga menjen be július 15-én délelőtt 11 órakor a nemzetgyűlésbe, hol a Magyar Kurír szerint igen megható beszédet mondott. Ezzel elérte azt, hogy a nép és a nemzetgyűlés megnyugodott egy perezre s örömrivalgások közt kísérték palotájába.

3 Akárhonnan vette is át e hirt a Kurir, keveset tud róla mondani. Pedig a bécsi újság elég terjedelmesen közli ennek előzményeit,

4 magát a királyi beszédet, a király visszatérését, majd családjával való megjelenését a királyi palota erkélyén.

5 Érdekes franczia levelet kapott a Kurir július 18-án az Elyseumból a franezia történetekre vonatkozólag, melynek czímóből tanulhattunk volna valószínűleg legtöbbet a lapra vonatkozólag, de a censura ezt is jónak találta törülni. Radicalis czímzés lehetett az mindenesetre, de ma már csak magát a levelet birjuk.

6 Történt ugyanis, hogy a Bastille falán egy fecske-pár rakott fészket. Boldogan éltek, nem gondoltak a jövővel, mert a park hatalmas fái, cserjéi, virágai ezer meg ezer rovarral kedveskedtek nekik. De az emberek romboló keze az ártatlan madarakat sem kíméli meg. Július 14-én a Bastille lángjai elpusztíták a fecske-pár fészkét is, ott veszett a lángokban az egyik „Nemzeti fecske" s egyedül került az Elyseumba. Itt Macchiavelli fogja kezébe, „beviszi a Politikus Lelkeknek gyülekezetébe." Itt volt XIV. Lajos, Richelieu, IV. Henrik. S a gyenge kis madárka picziny szive teljes erejéből dalol egy dalt, egy franczia győzelmi éneket, melytől Richelieu elszégyenli magát, Lajos boszankodik, Henrik sír. Az általános meglepetésre Macchiavelli veszi át a szót s elmondja a franczia történeteket július 14-től s „annak utánna a királynak Versaliából Párisba való útját." De úgy veszszük észre, hogy Macchiavelli nagyon rossz elbeszélő, vagy nem szeretett sokat beszélni, vagy az is lehet, hogy anyag híján nem részletez, mert csak futólag említi meg Broglie elbocsáttatását, Bretevil szökését, Tronlon halálát, Necker kerestetését, a Bastille ostromát, a franczia kokárda történetét.

7 Végre is megoldódik nyelve s érdekkel beszél a szemfüles hallgatóknak a király útjáról, sokkal 1 Magyar Kurir. U. o. ' Schlözer-Staats-Anzeigen 1790. 14. Bd. 56—64. 1. Güttingen bei Ruprecht. 3 Magyar Kurir 1789. LIX. 856. 4 Wiener Zoitung 1789. július 29. 1925—26. 5 Wiener Zeitung 1789. augusztus 1. 1956—57. 6 Magyar Kurir 1789. LX. 874—79. 7 Magyar Kurir. IT. o.