Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1896

14 A török harczok dobpergósébe belevág néha a csörgő sapka csilingelőse, de mintha Mefisztó keze rázná, úgy csilingel még a jövő nagy mozgalmak zajában is. Kitört ugyanis a nagy franczia forradalom. Magát a forradalmat minden részletében nem követhetjük, mert messze térnénk czólunktól. Csupán azon részletekre vagyunk figyelemmel, melyekről hírlapjaink is tudomást szereznek, a közbeeső részeket vagy csak érintjük, vagy azoknak ismeretét előre kell feltételeznünk. Ismeretes az a küzdelem, melyet az 1789. május 5-óre összehívott alkotmányos gyűlés saját körében kifejtett június 17-éig, a midőn Sieyes indítványára a harmadik rend magát nemzeti alkotmányos gyűlésnek nyilvánította, Ez idővel kezdődik a küzdelem. A király június 23-án parancsolt utoljára a gyűlésnek, de Mirabeau dörgő szavára az nem engedelmeskedett, sőt forrongás terjedt szót az országban, clubbokban átkozzák a királyt, a kormányt a sokaság tapsai közt. Szinte bajos eligazodnia a Kurírnak, vájjon a szükség oka-e a zenebonának, vagy a zenebona a szükségnek. Nagy veszedelem rejlik mindkettőben. Annyival is inkább, mert a király katonasága maga is a zajongó csőcselékhez pártolt, megesküdött rá titkos szövetségében, hogy nem fog teljesíteni oly parancsot, mely a nemzetgyűlés ellen van intézve, nem fog lőni a népre, melynek gyermeke maga is. A királynak, hogy a terjedő fejetlenségnek véget vessen, fegyverhez kellett nyúlnia. Csapatokat von össze Páris köré,

1 úgy, hogy 35,000 embernek kellett volna a várost körülvennie.

2 Ez természetesen szemet szúrt a nemzetgyűlésnek s nem is késett egy küldöttséggel kérni a királyt, hogy távolítsa el ez alkalmatlan hadat s érezze magát biztonságban fiai közt.

3 A király még ekkor sem engedett a kívánalomnak,

4 csak jul. 15-én

5 s ezt a végeredményt hozza tudomására olvasóinak a Kurír. Hogy honnan vette azt a hírt, mely szerint báró Sallis ezt mondá regementjének: „Ha a király arra kényszerít titeket, hogy a polgárokra tüzeljetek, az első lövést én rám intézzétek !" nem tudjuk megmondani, de hogy a legnagyobb valószínűség szerint ez megtörtént, láthatjuk, ha bepil1 V. ö. Wiener Zeitung. Mit k. k. allergnädigster Freiheit. Wien. 1789. július 29. 1924. 1. júl. 22. 1861. 1. Staats-Relation derer neuesten europäischen Nachrichten und Begebenheiten. Ein historisches Journal. Regensburg. 1789. aug. 2. sz. Politisches Journal nebst Anzeige von gelehrten und andern Sachen Hamburg. 1789. júl. 846. 1. » Hamburger Polit. Jour. 1789. 847. 1. 3 A^kérelem ez \olt: „Sire! A haza nevében kérjük önt, küldje vissza katonáit, a lármás tüzérséget és az idegen csapatokat. Egy franczia Monarcha sehol sem érzi magát jobban, mint gyermekei kebelén." (U. o.) 4 Hamb. Polit, Jour. 1789. 890. 1. 4 Magyar Kurír 1789. LVI1I. 847. Wiener Zeitung 1789. júl. 29. 1926. 1.