Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1895

21 Miután még a város 1888-ban a díszterem számára egy nagyobb szabású orgonaharmoniumot és 50 drb nádszéket vásárolt, az egész tanintézet bebútorozását bevégzettnek tekinthettük. Az alábbiakban röviden ismertetjük a tantermek bútorzatát, a fontosabbakat rajzvázlatokkal és méretekkel is feltüntetve. A) A tantermek bútorzata. a) Az iskolapad. Az iskola összes bútorzatában első helyen tartjuk fölemlítendőnek az ifjak ülőhelyét, a padot, mely a terem világossága és jó levegője mellett az egészségre fő fontossággal bir; innen van, hogy újabb időben oly nagy figyelmet fordítanak annak szerkesztésére. Orvosok és nevelők behatóan foglalkoznak e tárgygyal, de, jóllehet körülötte már egész irodalom keletkezett, megállapodásra jutni még nem sikerült. Már az 1878-iki párisi kiállításon az iskolapadoknak nem kevesebb, mint 71 fajtája volt kiállítva,

1) melyhez azóta újabb és újabb szerkezetűek járultak, s mai napság már mintegy száz, kisebb-nagyobb eltérést feltüntető alakban állanak előttünk. Nem czélunk itt e tárgygyal tüzetesen foglalkozni, csak azon irányelveket akarjuk jelezni, melyeket mi szem előtt tartottunk padjaink szerkesztésénél. Ez elvek a következők : a) A padok a tanulók nagyságához mértek legyenek s azokban mindnyájan akkora helylyel rendelkezzenek, hogy írásközben egymást ne akadályozzák. b) Hogy azokban a tanulók kényelmesen, egyenesen ülhessenek, hátukat megtámaszthassák s lábaikat derékszög alatti térdhajlással egész talppal nyugtathassák a padozaton. c) Hogy az asztallapig ne kelljen nagyon előrehajolni, se pedig írás alkalmával a karokat magasra emelni. d) Hogy a tanulók helyükön könnyen felállhassanak s elég szabadon mozoghassanak. Ez utolsó pontból könnyen megérthető, hogy mi a régi divatú padokat alkalmaztuk, úgy azonban, hogy a distantiára, vagyis az asztallap belső széle s az ülőlap közti távolságra — azaz a fölálló helyre — gondot fordítottunk, hogy azon a tanuló egyenesen állhasson és szabadon mozoghasson ugyan, de az oly nagy még se legyen, hogy miatta írás alkalmával nagyon előre kelljen hajolni. Handbuch der Schulhygiene von dr. Adolf Baginsky. Stuttgart. 1883. — Schul'Hygiene von dr. Tosclowski. Berlin. 1883. — Az országos tanáregylet közlönye. Budapest. 1875. A distantiátlan iskolapad. Felsmann Józseftől.