Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1893

23 dok hordta finom porrétegek lassankint betemették a classicus kor emlékeit. Alarich vad gót hordái 396-ban Olympia közelében teleltek, s ki tudná felbecsülni a pusztulást, mely portyázásaik nyomán támadt ? A hatodik században két nagy földrengés döntötte romba Olympia megmaradt épü­leteit s a Kronos hegy csuszamlása temette maga alá Heródes Atticus Exedráját s a kincses házak egy részét. — Olympia letűnt a történelem színpadjáról s az Alpheios folyó, mely annyi dicső napnak tanúja volt, más medret ásott magának s folyton hordta iszapját, hogy a profán-kor előtt eltemetni segítse Hellas egykori dicsőségét. S a tizennyolczadik század végéig senki sem gondolt Olympiával. Az Alpheios és Kladeos 3—5 méternyi homokréteg alá temették a szent templom várost, s fölötte jó ideig nyomorúságos viskókból álló falu hir­dette az idők változását. Végre a jelen században, 1829-ben, egy franczia expeditio, az Expedition scientifíque do Moréé hozzálátott az ásatásokhoz, de minthogy Kapodistria, Görögország akkori minisztere akadályokat gör­dített az ásatások elé, a társaság hat heti munka után, mely alatt fel­fedezték a Zeus-templom kerületét s találtak néhány metopát, az ása­tásokat beszüntette. 1852. január 10-én tartotta Curtius Ernő Berlinben Olympiáról szóló hatalmas előadását, melynek végeredménye Olympia kiásatása lőn. I. Vil­mos, német császár, ez időben még porosz koronaherczeg, jelen volt ez előadáson, s nemes gondolkodása tette később lehetővé, hogy Bismarck útján Curtius Ernő és Adler tanár 1874. április 25-én szerződésre lép­hettek a görög kormánynyal, melynek értelmében a német kormány fedezi az ásatások összes költségeit, de a kiásott tárgyak Görögországot illetik. 1875. oki. 4-én tették az első ásónyomást s hat év alatt — csak a forró nyári hónapokban szünetelt a munka — körülbelül fél millió forint­nyi kiadással a szent liget topographiája meg lőn állapítva, s az Altis közelében levő épületek kitakartattak. Egymás után kerültek napvilágra a Zeus templom, a Heraion, a Metroon, a Kincses házak, a Philippeion, a Heródes Atticus-féle exedra, az Echo csarnok, a Pelopeion, gym na­si on és stadion maradványai. Továbbá sok ezerre rúg azon többé-kevésbbé jó állapotban talált szobrok, domborművek, homlokszög csoportozatok, rézből és agyagból készült műtárgyak, pénzdarabok, feliratok száma, mely a föld öléből az emberiség művelődéstörténetének megvilágítására előkerült. Az egész délelőtt folytán óriási hőségben az Altis topographiáját s az épületek maradványait tanulmányoztuk. Elcsigázva ültünk le délben a tanyai csárdához hasonló olympiai vendéglő lóczáihoz, s a teljesen langyos italok, melyekkel égő szomjúságunkat nem olthattuk, nagyon is eszünkbe juttatták Horatius humoros mondását; Nil sine magno vita laboré dedit

Next

/
Thumbnails
Contents