Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1893

18 fokozatokból álló 64-10 m. hosszú és 27'72 m. széles hatalmas alapzaton magasztosan, mint isteni gondolat, emelkedik a pelasgi Zeus temploma. Elül-hátnl 6—6, oldalain 18—13, 10 43 m. magasságú és 224 m. átmérőjű óriási oszlopok hordják büszkén a hatalmas kőgerendázatot. Márványtetőzetes négy sarkán hatalmas ércz-triposok, a tetőzet közepén, a háromszögű oromfal csúcsán a győzelem istenasszonyának arany szobra hirdeti a görög dicsőséget. A keleti oromfal művészi domborművei Pelops és Oinomaos kocsiversenyét tüntetik elő közvetlen az indúlás előtt. Középen Zeus hatalmas komor alakja, jobbra tőle Oinomaos és neje, balra Pelops és Hippodameia, s aztán mindkét oldalon 4—4 ló 1—1 lovászszal, s 2—2 guggoló s 1—1 fekvő alakkal. — A nyugoti oromfal élénk domborművei a lapithák és kentaurok harczát regélik el. Középen áll jobb kezét békéltetőleg kiterjesztve szép ifjú-fejével Apolló, s a tőle jobbra-balra levő három csoportozat a harczot festik a szűzeket rabló utálatos kentaurok ellen, míg a két szögletben heverő alakok nézik a küzdelmet. E templom hatalmas cellájában áll az ó-kor legművészibb szoborműve, Pheidiasnak örökhirű Zeus szobra. A görögök e leggeniálisabb szobrásza, kinek keze alól a régiek tanúsága szerint minden a legnagyobb tökélylyel került elő, akár érczczel, akár márványnyal dolgozott, akár istenszobrokat, akár méhecskéket alkotott, művészi pályája delelőjén, telve kegyelettel az olympiai templom iránt, alkotá meg aranyból és elefántcsontból e művét. A szobor talapzatával együtt 41 láb magas. Trónján ül Zeus, jobbjában a győzelem istennőjének szobrát, baljában sassal koronázott jogart tartva. Balválláról művészi redőzetben omlik alá arany köpenye, fejét olaj falevelekből font zománczművű koszorú övezi. Arczkifejezése nyugodt, méltóságos; sűrű, lágy hajzat veszi körül a finom görög aczélü ábrázatot. A trónt, az oroszlánok által hordott trónzsámolyt, a talapzatot a domborművek, szobrok és festmények egész sorozata ékesíti. A görög zarándok, midőn Pheidias e remekművét nézi, önkénytelenül a költök királyának sorait ismétli: »Szólt és sötét szemöldökével intett Kronos fia; az ambrosiás fürtök leomlottak az égi király halhatatlan fejéről s megrendült bele a nagy Olympos.« Az Altisba lépve, a Kronos domb lábánál, az Altis-négyszög északi határán látja a görög a liget tiszteletre legméltóbb épületeit. A nyugoti falnál áll a Prytaneion, egy udvar Heslia oltárával, köröskörül kisebb szobák s egy nagy terem, melyben a győző bajnokokat nyilvánosan megvendégelik. Előtte áll a Nagy Sándor által építtetett Philippeion kerek épülete. Három fokozatos márványalapzaton 15 25 m. átmérőjű körben 18 ión oszlop