Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891
30 ket tartotta fenn, ezeket alakította, llosvai pedig a mondából merité tárgyát s neki is csak az a czélja, hogy „ő nagy erejéről, jó vitézségéről" énekeljen s az egyetlen vonást, mely Toldi észtehetségére enged következtetni, a gyűlésre való meghivatását is csak azért őrizte meg a feledéstől, mert oka egy jelenetnek, melyben a hősnek alkalma nyílik erejének kitüntetésére. llosvai csak a hős óriási erejét akarta megörökíteni és semmi egyebet. Mennyit vett a mondából, biztosan nem tudhatni, de ismerve hűségre való törekvését, valószínűnek tarthatjuk, hogy feldolgozásának a monda legköltőibb részletei estek áldozatul s Aranynak, midőn a monda feldolgozásához fogott, épen ezen részletek hiánya okozta a legfőbb nehézséget, amely hiányzó részleteket azonban költői tehetségének fényesen sikerült pótolnia. Lássuk már ezek után Arany művét, a Toldi trilógiát, melynek tárgyát ezen száraz, indokolatlan, adathalmazból merítette s Általános amelyet ő ennek daczára oly költőien dolgozott fel, olyan bájt öntve megjegyzi- e] r ajta, hogy müvében llosvai énekéből nem találunk egyebet a sek Arany . János Toldi tiszta csontváznál. trilógiájára }\ 'Toldi monda tehát hazánk szülötte. Ezért fordult ezen gyér vonatkozólag. száraz tárgyhoz a nemzet dicső múltján csüngő költőnk Arany János, ezért ragaszkodott hozzá oly erősen, hogy a monda, mint Goethét Faustja ifjúkorától csaknem sírjáig kisérte. Ezen monda az, mely félénk géniuszát felbátorította, amely mondának feldolgozása őt egyszerre mint nagy költőt mutatta be nemzetének oly időben, midőn a nemzet önmagát látta müvében, amidőn az elhanyagolt nevelésű suhancz felküzdésében az önnönmaga vágyait látta megtestesülve. A monda második része »Toldi estéje« a szabadságbarcz lezajlása után jelent meg s borongó kangulatával az őszi nap természetével hatolt a nemzetre, a küzdelmeiben csalódott a levert nemzetre. Ellenben a harmadik rész »Toldi szerelme«, mely a hős dicsőségét zengi, ismét jobb időben látott napvilágot, midőn a nemzet léte újra biztosítva volt s nyugodtan nézhetett eléje szebb jövőnek és biztos békének, mint Nagy Lajos korában a nápolyi hadjáratok után. Ez azon körülmény, mely Arany Toldi trilógiáját a szószoros értelmében nemzeti epossá teszi, jóllehet természeténél fogva a müvet inkább a költői elbeszélések sorába kell helyeznünk. 1) A mű három részét együttesen trilógiáinak szoktuk nevezni s ezen elnevezés jogos, mert igaz ugyan, hogy mindegyik rész különböző időben s nem egymás után készült el, hogy azok mindegyike külön is teljes egészet képez, de egységes egészszé fűzi a három részt s «) Gyulai i. m.
