Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

28 két év múlva bekövetkezett halála 1386, mégis távolabb esnék az llosvai említette 1320-iki születési évtől. Miből azonban láthatjuk, hogy a merész feltevés daczára is még mindig elég korán esik Miklós halálozási éve. De hisz nem is kell Toldinknak oly agg kort tulajdonítanunk, mert halála előtt két évvel ugyancsak feltűnő jelét adta még óriási erejének. Az llosvai említette prágai kaland történeti háttere valóban fellelhető Lajos idejében. IV. Károly császár ugyanis féltékeny szemmel nézte Lajos növekedő hatalmát és tekintélyét s midőn 1361-ben Lajos követeket küldött hozzá Prágába, némi határszéli sérelmek orvoslása czéljából, a császár a követek előtt megsértette Lajos anyját. A kibékülés 1364-ben történt meg, midőn csakugyan személyesen találkoztak, nem ugyan Prágában, hanem Brünnben. Az is bizonyos, hogy Lajos ezen három évi időközben folyton fegyverkezett a császár ellen, meg egyéb ellenségei ellen is s az 1362-ik év nyarán meg is indította az előhadat képező kunokat a morva határ felé, maga azonban Trencsénnél tovább nem ment s elfogadta az ajánlt fegyverszünetet. Második hadjárata is volt Lajosnak a császár ellen 1372-ben, ekkor meg Trencsénben békült ki a két uralkodó. llosvai az elsőt érthette, mert Kont Miklós nádort szerepelteti. Ennyi a történeti háttér, maga a találkozás egészen mondaszertí, a monda a követek bátor szembeszállását a királyra ruházza s bősét tünteti fel a megrettentő gyanánt. llosvai művének többi eseményei bizonytalanok, hézagosak, mi a krónikás lelkiismeretes hitelretörekvését bizonyítja. Amiről nem tudott bizonyosat, maga is bevallja, hogy arról »bizonyt nem írhat.« Ha valaminek idejét nem tudja az „egyszer" határozatlan kifejezést használja. így írja, hogy »Toldira a királynak egyszer lőn haragja, mi miatt az három esztendeig nem ment bé az udvarba.« »Sem azt, hogy miért lett reá haragja, sem azt, hogy mikor, nem tudhatjuk. Azonban Toldi egész jelleméből — nyers, faragatlan hős — következtethetjük, hogy nyers modora adhatott ezen haragra okot. A nógrádi monda okadatolja a haragot. Az alsótoldi mesé szerint Mátyás király nagyon megharagudott Toldira, mivel az néhány vitézét agyonverte, kik a feleségét rágalmazták, ezen okadatolás azonban valószínűleg népmesei alakítás, tán az apródok fejbeverésének okadatolása. Bármi módon történt is azonban a dolog, az valóban megtörténhetett, mert a kibékülés csak a németujhelyi viadal után következett be. További kutatásaiban kiindulási pontul veszi Toldinak a gyűlésbe