Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1891

sikerült egy gondosabb másolatot találni.

1) Ő ennek nyomán írta értekezését s elküldte Csengerynek, ki azt 1859-ben a M. T. Akadémia junius 25-én tartott ülésén bemutatta ily czímen: »Törlénelmi helyszínelések Biharból«.

3) Hiteles okmány s az értekező szerint peres ügyekben is használtatott. Ezen összeírás szerint az összeírás évében 1552-ben Biharban a Toldi családnak 5 tagja élt, kik közül 3 viselte a Miklós nevet. A család négy ágra oszlott 1. Nagyfalusi ág, ezt Miklós képviseli. Birtokai : Nagyfalú, Thold és Bátor. 2. Fekete-Bátori ág, ezt Miklós és Tamás képviselik. Birtokaik : Fekete-Bátor és Thold. 3. Szalontai ág, képviseli Mihály. Birtokai : Szalonta, Orosi, Sz. Miklós, Thold, Fekete-Bátor, Csátfalva. 4. Kis Tholdi ág, képviseli Miklós. Birtokai Tholdon, Nagyfaluban és Bátoron vannak. Ezen conscriptióból kitűnik, hogy a Tholdi család a XVI-ik században még virágzott, mert ekkor Biharban 5 tagja élt. Akkori helyeik ma is feltalálhatók Biharban, csakhogy, mint későbbi átalakulások mutatják, más-más helyekbe olvadtak. így Nagyfalú oláh Szt.Miklós határába olvadt. Feltűnő az oklevélben az, hogy a Miklós név mily használatos a családban, már pedig a családban, vagy a családalapító, vagy a híressé vált családtag neve a közkedveltségű. Az Eszterházy családban, kik a birtokot kapták, szintén uralkodó a Miklós név. Feltűnő, hogy az egyik Tholdi birtok is Szt. Miklós, templomának védszentje után. Maradt a Tholdi család után egy arczkép, melyet az erdélyi Tholdi család kegyeletből készíttetett el és egy mellvas, melyet szintén Toldi ereklyéjének tartottak. Mindezek nyomós érvek Tholdi egyéniségének történeti volta mellett. Van ezenkívül egy geneologia, mely 1745-ben készült, amely a A TOLDI mult században pereknél használtatott s valószínűleg ezen czélra is ^oiogiála készült. Ez a családot egyenesen Miklóstól származtatja. Lőrinczczel, ms-bői. a hős atyjával kezdődik s Miklóstól a geneologia készítéséig csak négy nemzedék tűnt el. Erre azonban már Nagy Iván megjegyzi, hogy a 4 nemzedék igazolására egyetlen oklevelet sem talál s igy valószínű, 'hogy a hézag Miklós és a conscriptio bözött önkényüleg van kitöltve. A geneologia eme fogyatkozásának tulajdonítja, Szilády a nógrádi hagyományt, mely szerint Miklós csak Mátyás alatt élt 1) Néhai Baranyai Gáspár iratai között. 2) Ezen értekezésből a Bpesti Szemle 1860. évi X. kötetében közöltek egy kivonatot. Az eredeti kéziratot csak Arany J.-nak sikerült megkeresni, ki ebből irta a művéhez s jegyzeteket.