Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1890

21 szétszakadása okozza. Hogy a fákon ilyen sérülések támadjanak, ahhoz legalább 14°-nyi tartós hideg kell és a repedések leginkább olyan fákon szoktak előfordulni, melyeknek törzsöke 18 cm. vagy 1 m. vastag. Nyáron bezáródik a repedés és a képző szövet benövi; de a következő télen ismét kinyílik, mihelyt nagyobb hideg uralkodik. Az ilyen repedések azután a szerint nyílnak vagy csukódnak, amint a lágy idö a hideggel váltakozik. A becsukódás mindig lassabban megy, mint a kinyílás. A nyílás nagysága rendesen a hideggel arányos. A durranás a repedésnél csak az első alkalommal hallatszik, később elmarad ; mert csak azon vékony szövet szakad szét, mely nyáron át képződött. Ez a szövet évről-évre gyarapodik és a repedés egész hosszában kidudorodik. Több ilyen képződés a törzsök átellenes oldalán megváltoztatja a fa alakját. A fa nagy hidegben nemcsak hosszában reped meg, hanem az évgyűrűk irányában is. Ha még ehhez a hosszában való repedés is járul, a fa belseje egészen szétrombolódik. Az ilyen repedések lombhullató fáinknál előmozdíthatják a korhadást ; kivételt képeznek a tűlevelűek, ezeknél a repedéseket gyanta tölti ki, mely a pusztulástól menti meg a fát. 6. A vetésele fölhúzódása. Ez a baj a nehéz agyagos talajban szokott előfordulni, mely nagy víztartó képességénél fogva hamar megfagy. Ilyenkor a talajban jégkristályok képződnek. A víz pedig, midőn megfagy, kiterjed és ez által a talajt a benne levő növényekkel együtt fölemeli, minek következtében azon gyökerek, melyek mélyebben hatoltak a földbe,elszakadnak. Ha a talaj kienged, akkor annak részei visszatérnek döbbeni helyükre ; de a növények gyökerei a felületen maradnak és olyanok, mintha valaki kihúzogatta volna őket. IIa idejekorán észreveszszük a bajt, hengerezés által még segíthetünk a vetéseken. A liengerezés következtében a fejlődésben levő növények alsó részei a földbe jutnak és járulék gyökerek hajtása által uj táplálkozási szervekhez jutván, tovább fejlődnek. 7. A vetések kifagyása szintén a bő víztartalmú talajban szokott előfordulni. A nedves talaj sokkal több tápláló anyagot szolgáltat a növénynek, minek következtében a növényszervek erőteljesebbek és nedvben dúsabbak lesznek, mint azon növények szervei, melyek száraz talajon tenyésznek. Ha a hömérsék fokozatos csökkenése mellett elkészülhetnek a téli nyugalomra, akkor keményebb fagy sem árt nekik; de ha a nagy hideg korán köszönt be, akkor az ilyen nedvben dús és még fejlődésben levő vetemények elpusztúlnak, míg a száraz talajon levők megmaradnakAzon nagy pusztítás, melyet gazdasági növényeinkben véghez visz a fagy, már idejekorán arra sarkalta az embert, hogy amennyire hatalmában áll, megakadályozza a kárt vagy legalább csökkentse. Az em-