Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1888

10 A mint erösebb támadások más-más követelésekkel léptek fel, a mint a divatos áramlatok magukkal hozták, más és más tárgyakat hoztak bo vagy dobtak ki. Midőn a haladó élet az ü reális felfogásával egyre job­ban támad: divatba jönnek a reáliskolák, mint az avult gymnasiummal szemben a modern középiskolák s rövidesen rá, hogy alapos munkájukat, megkoszorúzzák, s a viszonyok furcsaságait, melyek megteremtésében nagy részök volt, valahogy ellensúlyozzák, kénytelenek behozni a reális­kolába a latin nyelvet. A szabadelvű évek alatt koklússzerepro kárhoz­tatták a vallás tanulmányát, s a mint a nyomás megszűnt, visszahelyez­ték jogaiba. A gymnasiumi paedagogia megállapítja, hogy a középiskolai nyelvtanulás czélja a nyelv szerkezetébe való bemélyedés, s az irodalom termékeinek élvezése, s egy új nyomás — s kitűzik a practicus czélt, mely felforgatja az egész rendszert. S az óraszaporítás kérdésénél egyik egyéni rokonszenve vagy ellenszenve szerint a philosophiát, másik a görög nyelvet stb. tartja olyannak, melyet megcsonkítani lobot. Do hát akkor hol van a rondszert éltető alapelv, moly minden részlet helyét és szerepét meghatározza, ha így lehet mindent forgatni ? A középiskola szervezése ügyébon fölmerülő e nagyfokú ingadozás, e szétágazó törekvések csak arról tosznek bizonyságot, hogy az alapkér­dések nincsenek megállapítva, a kiinduló pontok nincsenek fixirozva. A paedagogia tudománya nincsen organizálva annyiban, bogy alapkérdései nincsenek egy közös mederbe szorítva. Nem egyszer hozták fel a gymna­siumi paedagogia ellen vádképen, hogy paedagogiai intézményekkel szem­ben csak az volt álláspontja, hogy oz intézmények szervezetét, úgy mint találta, egyszerűen lemásolta, s valahogy rendszerbe foglalta. Ha új viszo­nyok új követelményekkel léptek fel, kész volt úgy-ahogy ezeket is iga­zolni. Nem rendszeres alapelvek adtak irányt a középiskola fejlődésének, hanem e fejlődés szabályozta az alapelvek rendszerét. így tényleg van egy középiskola, mely bármennyire idomult is hosszú idők óta, lényegé­ben mégis egy régi kor iskolája. S bármily ügyesen védje is a paedagogia oz iskola szervezetét, az ellenfél nagyon ismeri gyönge oldalát, midőn támadása súlypontját abba helyezi, hogy alapvetése rossz. Ügy látszik azonban, hogy amit a régi iskola főhiányának monda­nak, azt az új irány sem kerülheti el. — A támadásban ügyes és erős, az építésben ereje és ügyessége elhagyja. Ki Frary művét olvasta, okvet­lenül azon meggyőződést meríthette abból, hogy a középiskola reformálá­sához csak oly egyoldalú alapvetéssel fog, mint a minőt a régi iskolának szemére hány. Tagadhatatlan, hogy szellemesebb modorban, korunk esz­méi iránt kiválóbb érzékkel, az okoskodás behízelgőbb erejével, de egyút­tal kövesebb paedagogiai mélységgel, az ember belső értékének kímélet­lenebb ignorálásával, s a cultura feladatának egyoldalúbb felfogásával még alig írtak a középiskola reformálása ügyében. Mindenesetre sok igazat

Next

/
Thumbnails
Contents