Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885

— 6 — Ezen körülmények elkerülhetlenül szükségessé tették a város ésa rend között még 1719-ben létesült egyességnek az adott viszonyok kívánalmaihoz való módosítását. 1 793. február 3-án jött létre az uj szerződés, mely nemcsak a lyceumról,

1) hanem a gymnasiumról is intézkedik. Ennek értelmében a rend kötelezi magát ugy a gymnasiumot, mint a lyceumot elegendő számú alkalmas egyénekkel (12) ellátni, a város viszont ezeknek évenkint 2600 frtot fizetni, számukra illendő lakásról gondoskodni s azt jókarban tartani, a gymnasium és lyceum számára alkalmas iskolaépületet emelni

; föntartani s a szükséges tanszerekről gondoskodni, továbbá a plébánost a kegyesrendi házból kitelepíteni s az általa eddig elfoglalt lakást a kegyesrendnek visszaadni.

2) A szerződés megkötése után az 1793—94. tanévvel a lyceum második osztálya is megnyittatott, s valamint a gymnasium, ugy ez is nagy népességnek örvendett. A fővárostól le az ország határáig, az egész alföldön és délvidéken, nem lévén több teljes középtanoda, az egész alföld és délvidék ifjúsága ide sereglett; voltak évek, melyekben 250—290 ifjú látogatta egyedül a lyceumot, s minthogy e mellett a gymnasium régibb népessége is állandóan megmaradt, a tanintézet 1849-ig az egész országban leglátogatottabb lett. Az uj tanrendszer behozatalával (1850.) midőn a tanintézet a főgymnasiumok sorába igtattatott, az emlékezetes politikai viszonyok következtében népessége felényire szállott le, de i860, után, jóllehet azóta a délvidéken több fő- és algymnasium szerveztetett, a forradalom előtti számát visszanyerte, s azt pár év kivételével, mely alatt országszerte a reáliskolák örvendettek nagyobb keresettségnek, nemcsak megtartotta, de már 1879-ben 850-re, alapításától fogva napjainkig a legmagasabbra emelte. Az intézet keletkezésének és fejlődésének ezen rövid történeti vázlata kiegészítéséül ide igtatunk egy pár statisztikai kimutatást, melyből tájékozást szerezhetünk magunknak az iránt, hogy mely vidékek gyermekei s mily számmal látogatták a tanintézetet e század elejétől kezdve, „midőn Pesttől le egész Törökországig az alföld és alvidék 1) A régi görögöknél a testgyakorlást meztelen testtel végezte az ifjúság; innen a görög gymnos szótól, mely meztelent jelent, a gymnasium elnevezés. Athénében Apollon Lükeiosznak a világosság istenének templomához közel feküdt egy ilyen gymnasium, mely Apollon melléknevétől egyszerűen Lükeionnak neveztetett. Ezen gymnasiumban tanitotta Aristoteles bölcsész az ő philosophiáját, innen későbben e bölcsész tiszteletére azon humanisztikus irányú felsőbb latin iskolák, melyekben a bölcsészet taníttatott, latinos elnevezéssel Lyceumoknak neveztettek,. Hazánkban az ilyen irányú iskolák 1850. óta kevés kivétellel, mind főgymnasium nevet viselnek. 2) Annales Domus Szegediensis Scholar. Piarum. II. le. 55—56 1.