Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1885
— IQ — Tóth Mihály építészeti hivatali főnök, Reizner János, Salamon Zsigmond, Fodor István, Szántó Leander, Rózsa Ferencz, Szendröi János, Lázár György és Magyar Gábor bizottsági tagokból álló küldöttség neveztetik ki, melynek a fönt előszabottakon kivül föladatává tétetik .az esetleg felsőbb helyről kezdeményezett tárgyalásokba belebocsájtkozni és megállapodásukhoz a viszonyok alakulásához képest hozzájárulni. Miről Szabados János küldöttségi elnök teljesités, a tanács pedig tudomás végett jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetik." 1) A kiküldött bizottság a nyert utasitás értelmében csakhamar hozzálátott munkájához; mindenekelőtt megvizsgálta az épületet, s miután annak tarthatatlanságát konstatálta, megkezdette tanácskozásait a kivitel módozatai iránt. A gymnasium állapota nem vala ismeretlen Trefort Ágoston miniszter ur ő excja előtt sem; néhány évvel előbb a kiállítás alkalmával, ő maga is megfordult az épületben, hogy az itt elhelyezett kiállítási képtárt megszemlélje; de különben tankerületünk ügybuzgó főigazgatói sem mulasztották el ez irányban hozzá fölterjesztéseiket időnkint megtenni; s hogy mindennek daczára a baj orvoslása mégis késett, annak oka kizárólag a város súlyos pénzügyi viszonyaiban keresendő. Febr. havában a minisztérium kebeléből Kárffy Titus, Markusovszky Lajos és Hegedűs L. Kandid tanácsosok, mint a nagym. -vall.- és közokt. miniszter ur kiküldöttjei, oly megbízással jöttek Szegedre, hogy az itt fölállittatni szándékolt többféle humanisztikus intézetek érdekében a várossal értekezzenek s a gymnasium említett állapotáról kimerítő jelentést tegyenek. Nevezettek Fehér Ipoly kir. tanácsos és tankerületi főigazgató, Szabados János városi tanácsnok, továbbá a gymnasiumi igazgató közbejötte mellett az iskola állapotát behatóan megvizsgálván, ő excjához tett jelentésükben kimondották, hogy az épület a legszerényebb igényeknek sem felel meg, s hogy ennek folytán egy alkalmas uj épületről való gondoskodás elodázhatlan. Ezen jelentés vétele után ő nméltósága márcz. 15-én Tisza Lajos 'kir. biztos ur ő excjához intézett átiratában azon nézetének ad kifejezést, hogy mivel a főgymnasium tulajdonosa maga a város „ezúttal még a kormányi intézkedést mellőzendőnek találta, s czélszerünek tartaná, hogy a kezdeményezés positiv előterjesztés alakjában a város közönségétől indulna ki." Kéri egyszersmind a kir. biztos ur közbelépését is. 2) Erre márcz. 29-én Tisza Lajos ő excja fölhívta a város közönségét, hogy a főgymnasium jövőben való elhelyezésének kérdését ') Városi levéltár. 1883. év. 2) Városi levéltár. 1883. év. 2*