Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1884
— 28 — ott a költők, bárdosok szolgálatában áll, s igy nemzeties jellegű. Európa oly zenei magaslatra jutott, hogy lehántva magáról a nationalismust, a tiszta zenei szépnek érvényesítésére törekedhetik. Legtöbb nép zenéje azonban még a nemzetiesnek nevezett fejlődési stádiumba sem jutott; azoknál a zene csak nyilatkozási eszköz örömük, fájdalmuk, vallási szükségletük kifejezésére. A zenét fölhasználják, de ideális czélokat nem keresnek vele. Vigalmaikat zenével fűszerezik, fájdalmukat zenével enyhítik. Minden népnek vannak társasdalai, sőt természetes népekre épp az a jellemző, hogy a zenéjük közkincs, közélvezet, mig előrehaladott nemzeteknél a zenei élvezet distingvalt osztályokra szorítkozik. Minden népnek vannak továbbá kesergő dalai, melyekkel halottaikat siratják. A czivilisatio magasabb fokán a kesergő dalokat fizetett siratókra bízták. így van ez ma Csinában, igy volt ez hajdan Rómában és Hellasban. 2) Keleti Európában, különösen a Balkán félszigeten, szlávok és rumunok között ez máig dívó szokás. Hogy a zene mívelt népeknél a vallási cselekmények állandó kísérője, láthatjuk ezt az egyptusi régiségek képsorozataiból s az assyr emlékekre vésett hymnuszokból, melyeket fordításban Lenormant közölt. 3) Van azonban a zenének az egészen fejletlen népeknél még egy másik szerepe is, s ez: varázserejének fölhasználása. Mivel czikkünk különösen az utóbbiak zenéjével foglalkozik, mellőzhetetlennek tartjuk a zenének ezen ethnographiai jelenésmódját szintén dolgozatunk keretébe foglalni. A természetes népek u. i. gyarló okoskodásukkal minden előttük megfejthetetlen dolog magyarázatára szellemeket hívnak segítségül. A betegségeket rossz szellem okozza, a fű elhervadásának oka az, hogy a füvet elhagyta szelleme. Ily szellemek elűzésére, megkérlelésére használják a zenét. Vagy ideges túlizgatottságba és aléltságba hozzák magukat a zene segítségével, extasisba, réjülésbe esnek s azt hiszik, hogy a lélek elszabadul a testből s néhány órára (a mig az aléltság tart) a szellemekkel közlekedik. Ezt a mesterséget különösen a csodaorvosok: sámánok űzik, a kiket különböző néven a föld legkülönbözőbb pontjain föltalálhatunk. 4) Varázseszközeik Ázsiában és Melanesiában, Polynesiában dob, Amerikában csörgők. A dobnak a samanismusban hármas varázserőt tulajdonítanak : i. Meglehet általa tudni, mi történik távol eső helyeken vagy személyekkel. 2. Eltávolítja a betegséget, vagy más bajt okozó szellemet. 3. Megidézi a szellemeket valamely kivánt helyre. B) ') Wassmanndorf: Die Trauer u. d. Todten, 1885. 16. 1. ») Herodot: VI. 58. 1. 8) Lenormant: Die Anfänge der Cultur, II. 1 13., II 5 — 148. 1. 4) Peschel : Völkerkunde, 275. 1. ä) Klemm : Allgemeine Culturgeschichte, II. 21. 1. III. 100. 1.
