Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Szeged, 1883

— 68 -Tnyiség, — mely utóbbi a központi meteorologiai intézet vezetőségének is annyira feltűnt, hogy az észlelés helyessége felől kérdést is intézett a helybeli meteorologiai intézet vezetőjéhez, aki felvilágosításul azon körülményt közié, hogy fentjelzett napon, a déli órákban, két oldalról jövő terhes, viharos felhők épen a város felett találkozván, tartalmukat esőben és jégben a város területén ürítették ki, s a jég oly vastagon borítá a földet, hogy helylyel-közzel az épületek északi oldalain s az árnyasabb helyeken jég — még másnap reggel is volt található. Légáramlások és széljárás. (Széleloszlás.) Ismeretes dolog, hogy a légáramlás és széljárás a léghőmérsékkel szoros viszonyban vannak, sőt az illető helyeken a lég hőmérsékét maguk is módosítják. Két fő légáramlást különböztetünk meg, u. m. egyenlítőit vagyis felső paszszát- és sarkit, vagyis alsó passzátot; az első az egyenlítő, a második a sarkok felöl indul ki. Midőn ugyanis a lég az egyenlítő alatt nagyon felmelegszik, s ennek következtében, mint ritkább és könynyebb a felső regiókba száll, — ott oldalvást a két sark felé áramlik: azalatt a sarkvidék hideg, súlyosabb levegője alant járva, az egyenlítő felé törekszik. De e két óriási légfolyam a földnek tengelyén körül való forgása következtében s azon körülménynél fogva, hogy az egyenlítőtől a sarkok felé, más-más forgási sebességgel bir, nem tarthatja meg eredeti irányát, s ezért az északi féltekén az egyenlítői folyam minél tovább halad, — délnyugati és nyugati, — a sarkvidéki pedig északkeleti és keleti irányt vesz. A forró-földövön e két ellenkező irányú légáramlás egymás fölött, a mérsékelt földövön azonban s a sarkok felé már egymás mellett halad, mivel az egyenlítői felső folyam egyrészt tovahaladása közben hül, másrészt szélesebb területről indulván ki, a sarkok felé folyton szükülő területen kénytelen a földre bocsátkozni. Minthogy pedig földünk állása a naphoz egész éven át váltakozik, úgy, hogy a nap a két téritő között majd Északra, majd Délre jár, — azért azon helyek is váltakoznak, a melyekre az egyenlítőtől jövő légáram a földre bocsátkozik. Az eddigi észleletek kimutatták, hogy az egyenlítői folyam akkor, midőn nálunk tél van, már Teneriffa szigetén, — ellenben nyáron csak Európa derekának középszélességében ereszkedik a földre. Itt a sarkvidéki folyammal találkozván, kiizködés támad közöttük, mígnem az egyik győzedelmeskedvén, a másik kiszoríttatik. Ez okozza az úgynevezett szélfordulást, mely a föáramlások irányánál fogva rendesen Északkeletről Délre s Délről Nyugaton át keletre történik. A mérsékelt foldöv a változó szelek színhelye, a melyeknek uralkodása gyakran még a különböző helyi tényezők által támasztott vidéki légáramlások befolyásától is függ. Ezek ugyan váltó-